Főrendiházi irományok, 1901. V. kötet • 243-244. sz.
Irományszámok - 1901-243
15 közül az utóbbi a viszonosság megtartásának biztositására, illetve a viszonosság megszegése esetére tartalmaz rendelkezéseket," a 4. §. pedig az esetleg kötendő nemzetközi kereskedelmi szerződések időtartamára, az új vámtarifa megalkotására és a kereskedelmi szerződések felmondására vonatkozó határozataival az ország részére lehetővé teszi, hogy az érdekeinek megfelelő vámpolitikát követhessen. Gazdasági viszonyainknak 1899. évi rendezése azonban nem szorítkozott, — mint ez az 1898. évi I. és 1899. évi IV. törvényczikkel történt — az 1897. évi deczember hó 31-ón hatályon kivül lépett vámszövetség határozatainak megfelelő állapotok fen tartására, hanem azzal egyidejűleg azok az előnyök is biztosíttattak, melyekben a 388. ir. sz. törvényjavaslattal tervbe vett vám- ós kereskedelmi szövetség megkötése esetén az ezen vámszövetsógi javaslatba felvett új megállapodások folytán a magyar érdekek részesültek volna. Ezen új határozatok közül az adóvisszatéritésekre és kiviteli jutalmakra vonatkozó rendelkezés az 1899. évi XXX. törvény czikk (2. §.) útján érvényesíttetett, ellenben a többi határozatok, melyek az őrlési forgalom megszüntetésére, a vasutak kezelésére, a vasúti díjszabási intézkedésekre, a consuli szolgálatra, a külföldi szaktudó si tokra, a közbenső statisztikára, a tiroli gabonavám megszüntetésére, a szabadalmi ós védjegyoltalomra, az állatforgalom szabályozására, a mesterséges borokra és a mezőgazdasági termények hamisítására, végül a vám- és kereskedelmi értekezletre vonatkoznak, mint az 1899. évi XXX tör vény czikkre vonatkozó javaslat indokolásában jeleztetett, közigazgatási úton lóptettettek életbe és azoknak Ausztriában való megfelelő érvényesítése és a viszonosság megtartása az osztrák kormánynyal létesített egyezmény útján biztosíttatott. Az 1899. évi XXX. törvény czikk azonban a vám- és kereskedelmi viszonyoknak nemcsak a törvényben megállapított rendezéséről gondoskodott, hanem arról is, hogy ha arra a megkívántató feltételek megvannak, a szóban levő gazdasági viszonyok más alapon is rendezhetők legyenek, 3. §-ában utasítván a kormányt, hogy ő Felsége többi királyságaival ós országaival kötendő vám- és kereskedelmi szövetség létesítése végett a tárgyalást az osztrák es. kir. kormánynyal legkésőbb 1901-ben indítsa meg. A kormány ezen utasításnak megfelelve az osztrák kormánynyal tárgyalásokat kezdett, melyek az ezennel előterjesztett törvényjavaslatban foglalt vám- és kereskedelmi szövetség megállapítására vezettek. Midőn a kormány ezzel a javaslattal a korábbi vámszövetségi viszony helyreállítását indítványozza, teszi ezt abban a szilárd meggyőződésben, hogy Magyarország gazdasági jólétét és fejlődését a tényleges viszonyok közt a legjobban biztosítja az, ha továbbra is fenmarad azon évtizedek óta gazdasági berendezésünk alapját képező állapot, mely a monarchia két állama közötti forgalom szabadságának elvén nyugszik.
