Főrendiházi irományok, 1901. IV. kötet • 167-242. sz.

Irományszámok - 1901-198

198. szám. Elvárhatta a valuta-rendezés befejezését, mint a pénzügyi önállóság és függetlenség egyik lényeges előfeltételét. Elvárhatta, hogy korhadt, bonyolult, igazságtalan adóügyi rendszerünk helyébe, igazságos alapokon nyugvó és az egyenlő teherviselés elvének megfelelő új adózási rendszer behozatalára vonatkozó többszörös igéretét beváltandja. Elvárhatta, hogy az 1867 : XV. t.-cz. 6. §-ában az ország számára biztosított jog érvényesítésével kiküszöböli az Ausztria irányában fennálló szégyenít tes és államiságunkat elhomályosító súlyos adóterheket. A magyar nemzet mindezen várakozásaiban csalódott. Sajnosán tapasztaljuk, hogy a felsorolt nemzeti követelménynek mellőzése mellett a kormány legújabban az 1899 : XXX. t.-czikkben az ország részére biztosított jogokat sem érvényesiti, sőt azokat saját hatalma megtarthatása érdekében elhomályosítja; az ország gazdasági érdekeit sújtó, káros szerződések felmondása helyett azoknak fentartásán fáradozik ; a külkereskedelmi szerződések kötésénél nélkülözhetetlen magyar autonom vámtarifát és ennek törvényhozási tárgyalását elö nem készíti. A kormány a nép terhét nem csak könnyíti, sőt kész azoknak — a nemzet adózási erejét felülmúló mértékben való — fokozásához hozzájárulni és a militarizmusnak újabb, elviselhetlen áldozatokat felajánlani. Mindezek mellett lanyha, vagy kellő belátás hiányából eredő eljárásával, a belbéke megszilárdítását, a nemzetiségek teljes beolvadását biztosítani, valamint a különböző társadalmi tényezőknek egymás elleni harczát az ország érdekeinek megfelelő mederben tartani nem képes. I. A felsorolt okokból az ily kormányzat számára a ház a kormányzási eszközöket meg nem adhatván, a beterjesztett törvényjavaslatot általánosságban a részletes {tárgyalás alapjául sem fogadja el. II. Utasítja a ház a kormányt, hogy