Főrendiházi irományok, 1901. III. kötet • 123-164. sz.
Irományszámok - 1901-126
126. szám 47 fontosabb adatai a statisztikai hivatal 1899. évi munkatervében foglalt ipartestületi kérdőív segélyével azóta évről-évre begyűjtetnek. Szükségesnek látszik azonban az 1896. évi részletesebb felvételnek legalább öt évenkint való felfrissítése, s ezért az 1901. évben volt állapotra vonatkozólag az ipartestületi statisztikának 1902-ben leendő megismétlését határoztam el. Az adatgyűjtés kiinduló pontját az összes ipartestületekhez kibocsátandó I. számú kérdőív képezi, a melynek tárgya a testületekhez tartozó mesterek, segédek és tanonozok számának mesterségük szerint való részletezése, a testületek vagyonállapotának, évi bevételeiknek és kiadásaiknak kitüntetése, az évi tagdíjakra és tagdíjhátralékokra, továbbá a békéltető bizottságok működésére vonatkozó adatok, végül az ipartestületek által fentartott vagy támogatott intézmények, s a testületek által kezelt alapok megnevezése. Ez utóbbi bevallások alapján küldetnek szét az ipartestületekhez — mint az 1896. évre vonatkozó összeírásnál is — a további kérdőívek, nevezetesen egy kérdőív a munkaközvetítő-intézet és munkásszállót fentartó testületekhez, a munkaközvetítő-intézet és munkásszálló forgalmáról, egy a szövetkezetet létesitő testületekhez a szövetkezet működéséről, egy a rokkant-, nyugdíj- és temetkezési egyleteket fentartó vagy ily ezélú alapokat kezelő testületekhez ez egyletek ós alapok állapotáról, egy a testületek tagjainak szakképzettségét előmozdító intézményekről. A kérdőívek az ipartestületek nyilvántartásaiból, lajstromaiból és pénztári könyveiből tölthetők ki ; a magánszemélyek adatszolgáltatási kötelezettségét ez az adatgyűjtés nem érinti. Az ipartestületek alapszabályaik és évi jelentéseik egy-egy példányát a kérdőívekkel együtt tartoznak beterjeszteni; az adatszolgáltatás ellenőrzése ezenkívül az 1897. évi XXXV. t.-cz. 10. §-a alapján az ipartestületek nyilvántartásaiba való közvetlen betekintés útján is gyakoroltatni fog. Megjegyzem végül, hogy a részletesebb ipartestületi statisztikai adatokra iparfejlesztési szempontokból van szükségem, s ezért az adatok feldolgozását a vezetésem alatt álló ministerium központjában kívánom végeztetni; a m. kir. központi statisztikai hivatal teendőjót csupán az adatok begyűjtése fogja képezni. (A kérdőíveket lásd a mellékletek 13—25. lapjain.) B) Az ipari szövetkezetek, ipartársulatok, iparos szak- és olvasókörök és egyéb ipari Szervezetek Statisztikája. Az ipartestületi statisztikával egyidejűleg kívánom kiterjeszteni a statisztikai adatgyűjtést az ipari szövetkezetekre, ipartársulatokra, iparos szak- ós olvasókörökre, legényegyletekre, munkásegyletekre és kaszinókra és egyéb ipari szervezetekre is, kiegészítéséül az ipari élet minden viszonyaira kiterjedői eg részben már végrehajtott, részben foganatosítás alatt álló adatgyűjtéseknek. Az ipartestületi köteléken kivül álló ipari szövetkezetekre vonatkozólag a kérdőív csak kevés adatok gyűjtésére szorítkozik, mert a hitelintézetek statisztikája révén a hitelnyújtással foglalkozó ipari szövetkezetekről is nyerünk megfelelő tájékozódást. Úgy az ipartársulatok, mint az egyéb ipari szervezetek statisztikája ezúttal vétetvén először művelés alá, itt is czélszerűnek látszott egyelőre csak az általánosabb jellegű adatokkal megelégedni, egy esetleges későbbi adatgyűjtésnek tartatván fenn a részletek kutatása azoknál a társulatoknál és egyéb szervezeteknél. a melyeknél a részletek ismerete az iparfejlesztés" s az ipari érdekek védelme szempontjából kívánatosnak látszik. Úgy az ipari szövetkezetek, mint az ipartársulatok, a szak- és olvasókörök és egyéb ipari szervezetek is a kérdőívvel együtt alapszabályaik és évi jelentéseik egy-egy példányát is tartoznak beterjeszteni. Az adatszolgáltatás a társulati, egyleti, stb. könyvek és följegyzések
