Főrendiházi irományok, 1901. III. kötet • 123-164. sz.

Irományszámok - 1901-162

ât2 162. szám. Továbbá tekintettel arra, hogy a Lanka-Birda és Lanka csatornák töltései ujabban oly méretekkel építtettek ki, melyek a vízgyűjtő területükön összegyűlhető vizek együtt tartására és veszélymentes levezetésére elegendő biztonságot nyújtanak; tekintettel továbbá arra, hogy a Temes vizeinek kirekesztésére a Lanka-Birda torkolatában éppen ez idő szerint kivitel alatt álló zsilipkapu erős méretekkel lett számítva és annak kellő magasítása, valamint az ellenfálak megerősítése e tervezetnek megfelelően már folyamatba tétetett, azért a Lanka-Birda és Lanka csatornák mentén 1 gujabban kiépitett töltéseknek ujabbi megerősítése az árvédelmi biztonság lényegesebb befolyásolása nélkül elhagyatott. Felemlítendő még, hogy a Temes folyó mentén Medvestől—Csebzáig és a Terézia csatorna mellett az 1887. évi XXI. t.-cz. alapján kiépitett töltések a társulat kérelmére megadott engedély szerint az eredetileg megtervezett padkák nélkül lettek egyelőre kiépítve, fentartva, hogy e padkák a társulat által az 1897. évben biztosított 4,356.000 korona építési alap terhére engedélyezett munkák befejezte után az elért megtakarításokból fognának megépíttetni. A temes-begavölgyi társula' árvédelmi biztonsága ezeknek a padkáknak kiépítését arra az esetre is igénylik, ha a Bega folyó árvizei nem a Temes felé találnának levezetést. Ezen padkák tömege és pedig a Temes mentén Medvestől — Csebzáig közelítőleg 500.000 m

3

, a Terézia csatorna mentén 101.870 5 m

3 ugy, hogy összesen mintegy 620.000 köbméter föld-mozgósításról van ?zó, a mely a töltéseknek most tervezett kiépítésével beépítietnék ugyan, de költsége külön a társulatot terheli. Fel kell itt említeni, hogy ezen tervezett munkálatok kivitele továbbra is érintetlenül hagyja a Berzava csatorna mentén Kanak és Partos közti padkák építésére fennálló társulati megállapodást ; — a padkák építése e tervbe fel nem vétetett, mert a Temes-visszahatás határán felül esik a jelzett szakasz. 1. Ily elrendezés mellett a Temes és mellékvizei menti töltésekbe a temesbegavölgyi vizszabályozó társulat által eddig már beépített, illetőleg még beépítendő földtömegen felül a még beépitendő földtömeg 8,375.620 m

3 lesz 5,082 742 korona 30 fillér költséggel. A töltésemelési és erősítési munkákon kívül a Temes folyó és mellékvizei mentén még egyéb munkák szüksége is beáll, ha a Bega folyó árvizeit a Temesbe kívánjuk levezetni. 2. Ilyen a többi közt a Temes, Surány, Berzava és Terézia csatorna töltéseibe eddig beépített 44 drb zsilip és csőáteresznek a nagyobb méretekkel kiépítendő töltésszelvényekhez viszonyított meghosszabbítása. E munkák költsége 301.566 korona 40 fillért tesz ki. 3. Az emelkedett árvizszinek a Temesen és Berzava csatornán létező egyes hidak felemelését vagy átépítését is szükségessé teszik. Ilyenek a bródi híd, mely a meder feletti részen 0*47 méterrel, a jobbparti ártéri hid pedig 1*26 méterrel emelendő. — Emelendők még a paráci, csávosi, szécsányi, jarkováci és kismargittai közúti hidak is 1*6, 1'59, 1*62, 1*72 és l'7o métenel s e munkáknak költsége 525.745 koronát fog kitenni. Á szécsányi vasúti hid is emelendő, de ennek költsége e tervezetbe azért nem vétetett fel, mert ezeknek a költségeknek viselésére a volt közmunka- és közlekedésügyi minister úrnak 1889. évi május hó 26-án 20.986. szám alatt kelt rendelete értelmében a torontáli helyi érdekű vasutak kötelesek. 4. A saághi vasúti híd is emelendő, azonban az itteni lefolyási viszonyok rendezése szükségessé teszi nemcsak a híd emelését, hanem a közeli pályaudvar emelését is, miért is a hid emelésének 133,800 koronányi költségei helyett az itt szükséges magasitási munkák összköltségét, mely a volt osztrák államvasutak által