Főrendiházi irományok, 1901. III. kötet • 123-164. sz.

Irományszámok - 1901-162

310 162. szám. rekeszthető, a mennyiben e folyásnak dereka táján — m

;

nt már fentebb mondva volt, —i néhány vízimalom e mederből nyeri a hajtő erőt, azért a Szubolyásza felső torkába egy zsilip építendő a töltések vonalába, melynek vaskapuval elzárható, illetőleg szabályozható nyilasán keresztül az emlitett malmok részére nélkülözhetlen vízmennyiség a Szubolyásza medrébe kibocsátható. E z-ilip, mely kő ellenfalak és beton alzaton épül fel, összesen 14.979 korona 72 fillér költséget igényel. 7. A Bepa fausztató csatornának vizzel való ellátása az emiitett berendezések mellett a kellő felügyeletre és kezelésre i- szorul, s azért egy felügyelői lak Topoloveczen és két őrház Rékáson és Girodán mulhatlanul létesítendő lesz. A legszükségesebb és legegyszerűbb berendezések mellett ezek költsége összesen 31.306 korona 48 fillért tesz ki. 8. Végre a kibövitendő árapasztó csatornán keresztül a közlekedés czéljaira falazott és beton alzatos hidfők között egy fahid is létesítendő, melynek költségei 17.776 koiona 85 fillérre rúgnak. Az 1—8. pont alatti létesítmények költségeit összegezve, a Bega árvizeinek kíírtétel nélküli elvezetése czéljából a Bega-c-atornán szükséges munkálatok költségét kapjuk, mely 1,946.225 korona 22 fillérre rug. Ezen munkák létesítésével a boldurréti, most újvárosi határban a jobboldali Bega- öltésben létező »Csurgó* nyílás — m.

1 lyen eddig a Bega emelkedő vize az árhullám apasztása végett a Boldurréte kiereszthető volt, — végleg be fog szüntettetni. A Temes folyón és mellékvizein, hogy a Bega folyóból átutalt árviztömeg ott akadálytalan és veszélytelen lefolyást találhasson, s a temes-begavölgyi vízszabályozó társulat érdekeltségének helyzete e rendezésből kifolyólag necsak ne súlyosbodjék, hanem lehetőleg előnyösebbé váljék, következő munkákra van szükség. Mielőtt azonban ezeket egyenként ismertetném, számot kívánok tenni arról, hogy mennyi az a viztömeg-többlet, mely a múlttal szemben a legkedvezőtlenebb esetben, azaz az eddigi ismert legnagyobb árviz alkalmával, a Bega folyóból a Temes felé fog levezetést találni Fentebb már említve volt, hogy az árapasztó csatorna az 1859. évi árvízhez hasonló esetben másodperczenként 372 m

3 vizet szállít le a Temesbe. Ismeretes továbbá, hogy az 1887. évi árviz is egyike volt a legnagyobbaknak; és annak másodperczenkénti legnagyobb emésztése közvetlen mérési adatok szerint 371 m

3-t tett ki. Ezen árvíznél a mérések szerint 67 m

3 víz folyt át és szaporította a Temes árvizét a Begából, és igy az 1859. évi árvízhez hasonló viznél az ezentúl átvezetendő többviz 372-67 m

3 = 305 m

B-t fog kitenni. Az 1887. évi árviz a Temesen töltésszakadás nélkül vonult le Saághig; e lefolyási vi/szint a temes-bega völgyi vizszabályozó társulat meg is örökítette az emiitett községig; miután ezen lefolyási vízszint előidézett víztömeg 305 m

3-rel meg fog szaporodni, kétségtelen, hogy a Bega árvizeivel megszaporodó Temesvizek a korábbi állapotokkal egyező lefolyási viszonyok mellett annyival fognak Saághig emelkedni, mint a mennyit a 305 m

3 levezetendő többlet a Temesben előidézni fog. A Temes medrének szelvényei, a/- 1887. évi fixirozott árviz szinének Saághig terjedő viszonylagos esései, valamint a Temes és mellékvizeinek árvizhozománya és végezetül a tározási terv kidolgozása alkalmával erre vonatkozólag végrehajtatott tanulmány alapján megejtett számitások, melyek a leggondosabb utánszámitásoknak és a vízrajzi osztályom részéről felül bírálatnak voltak kitéve, az árapasztó csatorna alsó torkolata és Saágh közötti szakaszra mintegy 57 centiméter vizszinemelkedést eredményeznek.