Főrendiházi irományok, 1901. III. kötet • 123-164. sz.

Irományszámok - 1901-162

308 162. szám. A nevezet hivatal e feladatainak megfelelt és a szóban forgó terveket elém terjesztette. E tanulmányok eredményeinek egybevetéséből megállapitható volt, hogy 1. a völgyzárak segélyével való tarozás, — melynek költségei a Temes-Bega vízgyűjtő területre eloszló elrendezéssel 19*3 millió korona költséggel vannak számítva, — mint rendszer a széttagolt terepalakulás, — a csapadékmennyiségekre vonatkozó elégtelen adatok és az egész vízgyűjtő területnek csak kisebb hányadára szorítkozó munkálat következtében az árvédelem kérdésének megoldására bizonytalan, de a Bega egyes völgyeiben létesítendő völgyzárak, nemcsak a bajózó és öntöző viz beszerzésére alkalmasak, hanem az árvédelem kérdésének előmozdítására is jó szolgálatot tehetnek. 2. A Temes-Begavölgy vízrendszerében az egyöntetű és egyenlő biztonságot nyújtó árvédelem kérdésének megoldására, a hajózó Bega okozta vizbajok megszüntetését czélzó tervek közötl a legolcsóbb és legelőnyösebb most már az, mely szerint a Bega folyó árvizeinek az a része, mely a Bega-csutornában kártétel nélkül le nem vezethető, a megfelelően kibővitendő kis-topoloveczi árapasztó csatornán keresztül a Temesbe vezettessék, s ebből kifolyólag nemcsak a Temes folyó és mellékvizeinek töltései kellőleg magasitandók és erősítendők, hanem az árvizszin emelkedésével kapcsolatos egyéb munkák is végrehajtandók és a Bega csatornában a ráutalt viz levezetésére, valamint a hajózásnak Temesvárig leendő biztosítására szükséges berendezések létesítendők. Ezen második helyen említett terv szerint a Temes-Begavölgy ármentesítésének befejezésére, nemkülönben a Bega-csatorna árvédelmi szempontból való rendezésére következő munkák végrehajtására van szükség: 1. Kis-Topolovecz alatt a fausztató csatornába egy 3 nyílású vizosztó zsilip, melynek minden nyílása 4*3 méter széles és a nyilasok vaskapukkal akként szabályozhatók, hogy a fausztató csatornába árvizek alkalmával 83*5 m

3 viznél másodperczenként több be ne juthasson. Az 1883. évben a temesvári vizmércze l'9o méteres állásánál ugyanis a Begacsatornában egy közepes árviztömeg vonult le, mely a csatornát megtöltötte és szembeszökően beigazolta, hogy csak a hasonló tömegű árviz találhat abban kártétel nélküli lefolyást. A temesvári folyammérnöki hivatal az árvíznek másodperczenként lefolyásra kerülő tömegét közvetlen mérés segélyével meghatározta és azt, mint már említve volt, 83*5 m

3-re találta. Ez tehát az a víztömeg, melyet a kis-topoloveczi vizosztózsilip szabályozni lesz hivatva. A helyi viszonyok szükségessé teszik, hogy a Kis-Topolovecz alatt létesítendő vizosztózsilip egy 5*o méter széles közúti hiddal kapcsolatosan építtessék fel. A szóban forgó vizosztózsilip létesítési költségei 507*870 korona 84 fillérre irányoztattak elő. 2. A Bega és Temes folyók alacsonyabb vízállásai alkalmával is kívánatos, sőt a Bega mentén rizstermelési kötelezettséggel eladásra fen tartott állami birtokokon az L'ntözés lehetővé tétele, egyáltalában az öntözések nagyobb elterjedése idejére szükséges, hogy a Bega-csatornában — a meddig abban van — mintegy 40 m

3 másodperczenkénti vizhozomány fentartassék ; ebből az okból az árapasztó csatorna felső torkába, melyen keresztül a Bega folyó vizei különben akadálytalanul futnának le a Temesbe, egy bukógát építtessék. A bukógát kiképezése a szokásos boltozatszerű alaprajzi elrendezéssel, 90 méter szélességben terveztetik, a partok felől eséssel a közép felé, és középen 100*7 méter Adria fölötti magasságban, mig a csatornafenék 98-OŐ méter Adria