Főrendiházi irományok, 1901. III. kötet • 123-164. sz.

Irományszámok - 1901-158

260 158. szám. Ellenben az engedélyesek az általuk a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kivánt megvál­toztatásához, a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartoznak. A pálya épitését engedélyesek az engedélyokirat keltétől számitott 2 x /2 év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartoznak. 5. §. Ezen pálya kiépitése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLL tör vény czikk sze­rinti kisajátítási jog ezennel engedélyeztetik. Engedélyesek a kisajátítási és kártalanitási ügyeket, utóbbiakat annyiban, a mennyiben a birói útra nem tereitettek volna, még az épités közben, minden­esetre azonban a pálya közforgalomba helyezése előtt, véglegesen lebonyolitani és ezt a műszaki felülvizsgálat alkalmával a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt igazolni tartozik. 6. §. A magyar királyi államvasutak sziszek—sunjai vonalán »Gaprag« elnevezés­sel létesítendő állomáshoz való csatlakozás, az ennek folytán szükséges új építke­zések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös hasz­nálata iránt engedélyesek a magyar királyi államvasutak igazgatóságával, a keres­kedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett, egyezségre lépni kötelesek. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlako­zási közös állomáson szükségessé váló új építkezések és átalakitások költségeit engedélyesek az új építési tőkéből fedezni tartoznak. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használatára vonat­kozó szerződéseket engedélyesek csakis a kereskedelemügyi magyar királyi minis­tertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthetnek; viszont azonban kötelesek engedélyesek más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedé­lyesek vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonal­részek közös vagy együttes (péage-jog) használata, akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kereskedelem­ügyi magyar királyi minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg meg­állapítani. 7. §. Az engedélyezett vasút megépitéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 5,974000 koronában, azaz: ötmilliókilenczszázhetven­négyezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyesek 290.000 koronát tartoznak fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke)

Next

/
Thumbnails
Contents