Főrendiházi irományok, 1901. III. kötet • 123-164. sz.

Irományszámok - 1901-157

157. szám. 227 5. §. Ezen pálya kiépítése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. t.-ez. szerinti kisajátitási jog ezennel engedélyeztetik. Engedélyesek a kisajátitási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, a mennyiben a birói útra nem tereitettek volna, még az építés közben, — mindenesetre azonban a pálya közforgalomba helyezése előtt véglegesen lebonyolitani és ezt a műszaki felülvizsgálat alkalmával a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt igazolni tartoznak. 6. §. A magy. kir. államvasutak »Pápa és Bánhida«, továbbá a győr—veszprém— dombóvári helyi érdekű vasút »Varsány« és a cs. kir. szab. déli vaspálya »Kisbér« állomásaihoz való csatlakozás az ennek folytán szükséges új építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásoknak közös használata iránt engedélyesek a m. kir. államvasutak igazgatóságával, illetve ennek közbenjöttével az előbb emiitett tulajdonos pályák igazgatóságaival a kereskedelemügyi m. kir. minister előző jóváhagy fisának fentartása mellett egyezségre lépni kötelesek. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezése folytán a csatlakozási közös állomásokon szükségessé váló új építkezések és átalakítások költségeit engedélyesek az új építési tőkéből fedezni tartoznak. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös, vagy együttes (péage-jog) használatára vonatkozó szerződéseket engedélyesek csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthetnek ; viszont azonban kötelesek engedélyesek más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyesek vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonatrészek közös vagy együttes (péage-jog) használata, akár engedélyekiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között, egyezmény létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7. §. . Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 7,400.000 K, azaz: hétmilliónégyszázezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyesek 460.000 koronát tartoznak fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi m. kir. minister a m. kir. pénzügyministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 120.000 K kihasítandó és készpénzben vagy a helyi érdekű vasút építésére és üzletére alakítandó részvénytársaságnak kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényeiben mint tartalék külön kezelendő. 29*