Főrendiházi irományok, 1901. III. kötet • 123-164. sz.
Irományszámok - 1901-127
127. szám. 95 tás) megkezdésétől számitva másfél, de legfeljebb két óra alatt a tészta annyira megerjed, hogy az már a kiformálásra alkalmas, miért is a sütőiparosok a kovászok és bedagasztott tészta elerjedésének s teljesen használhatatlanná válásának elkerülése czéljából kénytelenek voltak vagy a formálás és kisütéshez. a fennállott rendelkezések megszegése mellett már éjjeli X J2 12—12 órakor hozzákezdeni, vagy pedig az előmunkálatok megkezdésének időpontját is, esti 10 óra helyett éjjeli 11— 1 /2 12 óráig elhalasztani. A fogyasztó közönség, valamint a sütőiparos érdekeivel szemben áll azonban a sütőipari alkalmazottak ellentétes érdeke is, miért is a most bemutatott rendeletem kibocsátása előtt alapos megfontolás tárgyává tettem azt a kérdést, mi módon volnának a már emiitett ellentétes érdekek a legczélszerűbben összeegyeztethetők, és szóban levő rendeletemet, mely véleményem szerint úgy a fogyasztó közönség és a síitőiparosokra, valamint a sütőipari alkalmazottakra nézve a régi állapottal szemben előnyösebb, csakis az érdekelt felek meghallgatása s a tervezett rendelkezések, illetőleg kifejezett megnyugvása után adtam ki. À fogyasztó közönségre, valamint a sütőiparosokra nézve előnyösebb^ mivel a sütőipar köréhez tartozó munkálatok között eddig fennállott mindennemű megkülönböztetés megszüntetése s a sütőipar körébe [tartozó összes munkálatok megkezdhetósi időpontjának munkaszüneti napokon esti 11 órára való egységes megáilapitása mellett, a sütőiparosok attól a veszélytől, hogy az esetleg már hamarabb kierjedt tészták elerjedés következtében használhatatlanná válnak, meg lesznek óva, s az által, hogy az esti 11 órakor megkezdett előmunkálatok befejezése után a tészta kiformálásához és a sütéshez azonnal hozzá kezdhetnek, a sütés az .eddigi éjjeli 1 óra helyett rendszerint már éjjeli x / 2 ^ esetleg korábban is megkezdhető lesz, mi által a fogyasztó közönség is reggel korábban fog friss süteményhez juthatni. A sütőipari munkásokra nézve viszont előnyösebb, mivel a munkások ama része, mely az előmunkálatokat végzi, munkaszüneti napokon az eddigi esti 10 óra helyett csak esti 11 órakor tartozik munkába állani, reggel pedig már 10 órakor beszünteti a munkát, s igy ezeknek munkaszünete 3 órával fog hosszabbodni, a tészta kiformálásával és a kisütéssel foglalkozó munkások pedig, a vasárnapi munkaszünet tekintetében körülbelül 1—l l J2 órát szintén nyerni fognak, mivel igaz ugyan, hogy ezek a hivatali elődöm 14.837/92. sz. rendeletének IV. G) 1. pontja értelmében ezelőtt a munkaszüneti napokat követő napon csak éjjeli 1 órakor kezdtek a munkához, a szóban levő rendeletemben foglalt rendelkezés mellett pedig ezentúl máfr éjjeli x /a 1 órakor kezdhetnek a munkához s ez esetben az esti munkaszünetből körülbelől egy félórát veszitenek, ezzel szemben azonban a délelőtt 10 órai munkabeszüntetés elrendelésével délelőtt 2 órát nyernek. A munkaszüneti napokon délelőtti 10 órai munkabeszüntetés elrendelése mellett, a magánosok által kisütés czéljából a sütőhöz vitt tósztaneműek vagy húsféléknek déli 12 óráig való kisütése megengedendő volt, mivel egyrészt a fogyasztó közönségnek érdekében áll, hogy tészta- vagy húsneműit ne legyen kénytelen a sütők által már délelőtt 10 óra előtt kisüttetni, másrészt pedig mivel a sütőiparosok legnagyobb része, eme rendkivüli munkálatokat a rendes munkaidő alatt rendes üzleti munkája miatt, rendszerint nem is volna képes elvállalni, mi által úgy maguk az iparosok, valamint a fogyasztó közönség egy része is, gyakran nem csekély anyagi hátrányt szenvedne. E rendelkezésem kimondása alkalmával is figyelemmel voltam azonban a sütőipari alkalmazottak érdekeire, a mennyiben a sütőiparosok esetleges
