Főrendiházi irományok, 1901. II. kötet • 85-122. sz.

Irományszámok - 1901-97

97. szám. 97. szám. (7. ülés, 119. jegyzőkönyvi pont.) Jelentése a főrendiház közjogi és törvénykezési bizottságának „a rumán királysággal Bukarestben 1901. évi június hó 14/27-én a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződés beczikkelyezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában. Ezen államszerződés a tényleges viszonossági állapotot sanctionálja a közönséges bűntettesek kiadatására nézve s ugyanazon elveken nyugszik, melyekre a más államokkal (Belgiummal és Szerbiával például) az újabb időkben kötött kiadatási szerződések vannak fektetve, kiterjed ezenfelül a szerződő államokon kivül egy harmadik állam által, -vagy részére kiadott bűntettesek átszállítására, továbbá a bűnügyekben nyújtandó, más jogsegélyre, minő a tanúkihallgatás, birói szemle, szembesítés, iratok közlése és kézbesitése, ä bűnügyi megkeresések és mellékleteik nyelve és fordítása, tehát a bűnügyekben adandó jogsegélyt kimerítően szabályozza. A bűntettesek kiadatására nézve más államokkal kötött szerződéseinktől azonban eltérés van a zárójegyzőkönyv 2-dik pontjában, mely szerint a rumán kir. kormány megtagadhatja a bűntettes kiadatását, ha a kiadatás esetleg halálbüntetéssel sújtható cselekményért kéretik, mely kivétel a rumániai büntetőtörvény azon rendelkezésén alapszik, mely a halálbüntetés alkalmazását kizárja. Ez igy volt az eddigi tényleges viszonosságnál is és ezt elfogadták a többi államok is, melyek Ruraániával kiadatási szerződést kötöttek, igy például NagyBritannia, Olaszország és Belgium. A török birodalommal kötött eapitulatiók alapján gyakorolható con suli bíráskodás már régebb nem gyakoroltatott, mert annak foganatosítása folytonos összeütközésekre szolgáltatott okot s a végrehajtás körüli akadályok miatt lehetetlenné vált, e helyett csak tényleges viszonossági állapot fejlődött ki a bűntettesek kiadatása tekintetében. Ennek szerződésileg eszközlendő, kötelező megállapítása és szabályozása tehát mindenesetre czélszerü és reánk nézve szükségesebb, mert a Magyarországból, különösen az erdélyi részekből-Rumániába menekülő bűntettesek száma sokkal nagyobb, mint azoké, kik onnan szöknek Magyarországba, Budapesten, 1902. évi márczius hó 18-án. Gróf Szapáry Gyula s. fc., . • bizottsági elnök. Gáli József s. h., * bizottsági jegyző. Főrendi iromány. II. 1901-1906. 8