Főrendiházi irományok, 1901. II. kötet • 85-122. sz.
Irományszámok - 1901-121
121. szám. 203 Pálétól a vonal részben gazdaságilag művelt talajon emelkedik a Karolina nyereg felé, melyen 720 m. hosszú alagútban haladna keresztül a Praca völ-' gyébe, hol jelentékeny vizlevezetési munkákra és áthidalásokra lesz szükség. Útközben a 26 km.-nél Metaljka állomást, majd a 45 km.-nél Praca állomást érinti a pálya. Az utóbbi állomás főleg gabona- s kukoriczatermő vidéken terveztetik. Az állomás közelében levő gőzfürész is fog a vasút számára szállítmányokat biztosítani. Praca-tói a pálya Hzenovica állomás érintésével a Praca szorosba majd kopár lejtőkön át Han-Praca állomás felé halad és a Rogatiea, Gorazda és Foca felé vezető utakat érintvén, a gorazdai jelentékeny vas-, bőr- és szövőárúkat, a Foca vidékén termelt gyümölcsöt, dohányt, gyapjút lesz hivatva továbbítani. A gajnicai erdők jelentékeny faforgalmat biztosítanak a vonalnak. A Praca-nak a Drinába torkolása közelében terveztetik Usti-Praca állomás, majd Medjedje állomás következik, melyből a szárnyvonal ágaznék ki. Apálya a 96/7 km.-nél térne a Lim völgyébe,, melyen Rudo és Uvac állomások volnának létesítendők. A Medjedjéből kiágazó szárnyvonal a Szerbiával jelentékeny csereforgalmat folytató Visegrádon és Dobrinje állomáson át haladna Vardiste határállomásig. A mint ezen adatokból kitűnik, a pályának a Praca, a Drina és a Lim völgyében haladó részei a sziklamunkák és az utóbbi két völgyben fekvő részek ezenkívül az árvízveszély elhárítására szükséges létesítményekre való tekintettel is igen nehéz és költséges építkezéseket igényelnek. Megnehezíti az építést továbbá az is, hogy az építési személyzet ellátása a három említett völgyben költséges leend, mivel minden élelmiszert kezdetleges gyalogösvényeken és lovagló utakon keilend a helyszínére szállítani és csupán a Drina engedi meg részben a tutajon való szállítást. A leirt vonalak a Törökországba és Szerbiába irányuló kivitel előmozdítása mellett, mely főhivatásúkat képezendi, a vonalmenti vidék területét is megnyitják kiviteli czikkeink számára, melyek közül főleg liszt, sör, géprészek, vasárúk, szövött árúk, fonalak és czukor jöhetnek szóba. A helyi forgalom Rogitica, Cajnica és Visegrád közigazgatási kerületeinek Sarajevóval való Összeköttetése utján fog előmozdittatni. Ezen összeköttetés nemcsak közigazgatási, hanem közgazdasági szempontból is előnyösnek ígérkezik, mert a közlekedéstől úgyszólván elzárt vidéket fog a közforgalom számára megnyitni. A tervezett vonal tehát úgy az általa érintett vidék fogyasztási képessége szempontjából, mint a török és szerb forgalom megkönnyítését tekintve, fontossággal bír. Teljes kedvező hatását azonban csak a samac-doboji Összeköttetés kiépítése után fogja elérhetni. Ezen, valamint a bugojno-arsanói vonalnak együttes megépítése iránt a törvényjavaslat 3. §-a értelmében külön törvényjavaslatot lesz szerencsém előterjeszteni és épen ezért ezen kiegészítő láncz-szemet képviselő vonalrészek közforgalmi jelentőségére ezúttal tüzetesebben kiterjeszkedni nem kívánok. Áttérek most a törvényjavaslat pénzügyi intézkedéseire. A Sarajevótól a Lim völgyében az Uvac melletti Sandzak határig és Visegrádtól elágazólag a Rzava völgyében a Vardiste melletti szerb határig létesítendő vasúti vonalak építési költségeinek fedezésére a bosznia-herczegovinai országos kormány kölcsönt fog felvenni, mely a megszállott tartományok saját bevételeinek a rendes közigazgatási költségek fedezése után fenmaradó, évrőlévre fokozódó feleslegeiből lesz visszafizetendő. 26*
