Főrendiházi irományok, 1901. II. kötet • 85-122. sz.
Irományszámok - 1901-112
100 112. szám. Mexikó bevitelének mintegy a fele, kivitelének pedig háromnegyed része az amerikai Egyesült-Államokra esik. — Az Egyesült-Államok azon törekvése, hogy az amerikai latin köztársaságok az Unió ' politikai és gazdasági érdekkörébe bevonassanak, egyelőre annyiban sikertelen maradt, hogy az európai államok beviteli forgalma az Unió rovására emelkedik', ellenben a kivitelben Mexikó legfontosabb és rohamosan emelkedő jelentőségű piaczát az Unió képezi. Az európai államoknak Mexikó külforgalmában való °/o-os részesedése az utolsó három évben nagyobb változásokat alig tüntet fel ; átalában a bevitelben Németország, Nagybritannia, Belgium és a közös vámterület részesedése inkább emelkedik, a kivitelben pedig különösen Nagybritanniánál találkozunk nagyobb mérvű hanyatlással. "Mexikó kivitelének fejlődése egyébként sokkal nagyobb mérvű, mint a bevitelé. Az 1.900. évi bevitel értéke ugyanis az 1893. évivel szemben 17.905 ezer arany pesoval, 41°/o-kal, a kivitel értéke pedig ugyanezen időszakban 62.547 ezer ezüst pesoval, 72°/o-kal növekedett. Ezen szembeállításnál azonban figyelembe veendő az a körülmény, hogy a kilenczvenes években az iparczikkek értéke (Mexikó bevitelében leginkább iparczikkek szerepelnek) általában hanyatlott, ellenben a nyers termékeké — s Mexikó kivitele nagyrészt ilyenekből s különösen nemes fémekből áll, — jelentékenyebben alig változott. A bevitel értékbeli növekedése tehát egymagában nem tünteti fel teljesen a bevitel emelkedésének mérvét. A mexikói statisztika szerint az osztrák-magyar monarchiából való bevitel évről-évre fokozódó emelkedést mutat ; Mexikónak a monarchiába való kivitele pedig hiányosan van feltüntetve. A külforgalmi adatok megítélésénél különösen figyelembe veendő, hogy miután Mexikóval közvetlen hajózási összeköttetésünk nincs és igy árúink más államok, nevezetesen Németország (Hamburg), Angolország és Belgium közvetítésével jutnak a mexikói piaczokra, azoknak egy része Mexikó bevitelében, mint ezen államokból származó szerepel. — Mexikó kivitelét illetőleg pedig az osztrákmagyar vámterület forgalmi adataitól való eltérés oka leginkább abban keresendő, hogy tapasztalás szerint általában minden államnak a kivitelre vonatkozó statisztikai adatai a bevitelieknél kevésbé pontosak. Mexikó bevitelének a fő árúcsoportok szerinti megoszlását a mexikói árúforgalmi statisztikai adatok szerint az alábbi táblázat tünteti fel : Bevitel értéke, arany peso (dollár). 1893 1894 1895 189G 1897 1898 1899 Állati termékek : Élő állatok 754^38 270.807 178.818 381.907 584.705 330.011 534.370 Állati hulladékok __ _ 37-1.084 302,880 567.391 707.499 509.677 428.465 810.780 Állati termékek ___ ... _.. .__ __. 1,255.553 829.790 802.866 1,079.001 1,263.875 1,054.768 1,585.066 Azokból való készítmények .__ „'_ 724.894 629.112 678.052 866.660 818.196 857.214 1,218.923 Növényi anyagok : Szövő- s fonóanyagok .'.. L„ _.. 2,365.756 2,016.616 2,355.672 1,761.488 1,671.112 1,240.552 1,057.199 Gyümölcs és magvak ... ___ ___ 7,420.280 3,137.172 900.128 1,578.752 3,596.808 1,127.562 1,574.074 Különféle növényi anyagok ___ __. 343.846 258.020 306.337 364.612 309.870 501.061 542.274 Másféle növényi termékek 1,212.041 1,023.404 984.356 1,197.924 1,167.211 1,001.330 1,340.857
