Főrendiházi irományok, 1901. I. kötet • 1-84. sz.
Irományszámok - 1901-19
42 19. szám. Gondoskodásunk egyik főtárgyát fogja tenni az ujonczjutalék megállapítása a védrendszer keretében. Tudjuk, hogy az állam biztossága és tekintélye véderejétől függ s ez folyvást fejlesztendő, de csak az állam anyagi ereje arányában, a mint Felséged trónbeszéde is megjegyzi. Ezzel kapcsolatban örömünket fejezzük ki, hogy a modern igazságszolgáltatás biztositékainak megfelelő új katonai perrendtartás, mely a dolog természetéből folyó nehézségek miatt nem jöhetett létre, még a jelen országgyűlés. folyama alatt elő fog terjesztetni. Örömmel üdvözöljük a közigazgatás reformját is. Az állami közigazgatás az 1848. törvények folyománya, melyek megállapították alkotmányunkban a Parlamentarismus^ s egyszersmind kilátásba helyezték az állami közigazgatás és törvényhatósági önkormányzat összeegyeztetését. Évtizedeken át folyt e kérdésben a küzdelem s a törvényhozás is elfogadta elvben az állami közigazgatást az 1891 : XXXIII. törvényczikkben. Ideje, hogy e reform, ha fokozatosan is, immár megvalósittassék. Helyeseljük Felséged kormánya törekvését, mely abból az alapelvbőlindul ki, hogy egyfelől a törvényekben lefektetett, állami akarat hatályosan érvényesülhessen, másfelől e kereten belül erős törvényhatósági és községi önkormányzás szerveztessék, a mely egyúttal közigazgatásunk éber ellenőrzését is teljesítse. ** Rokonszenvünk és jó kivánataink követik Felséged kormányának a magyarországi kath. egyház Önkormányzatának létesítésére irányuló közreműködését is. Az igazságügy terén életbe léptetendő reformokat üdvözöljük, különösen a szóbeliség és közvetlenség elvén alapuló, teljes polgári perrendtartáshoz készséggel fogunk hozzájárulni. Felséged gondoskodása az államélet majd minden oldalára kiterjed, számos reformot kezdeményez, különösen felhívja figyelmünket a gazdasági feladatok egész sorozatára s a gazdasági élet minden ágában mutatkozó, súlyos helyzet orvoslására intézkedéseket helyez kilátásba. Az ide vonatkozó törvényjavaslatokat örömest veszszük majd tanácskozás alá s a szükséges költségek megszavazásától sem fogunk vonakodni. Reméljük és óhajtjuk azonban, hogy Felséged kormánya mindezeket az üdvös alkotásokat, reformokat és beruházásokat fokozatosan és oly módon fogja megvalósitani, mely kizárja állami háztartásunk nem csekély áldozatok áián elért egyensúlyának megzavarását. Mi teljes bizalommal viseltetünk Felséged kormánya iránt, óhajtjuk tartósságát, hogy igy a mit maga kezdeményezett, maga is hajthassa végre sikeres eredménynyel. Végül Felséged a beható elme bölcseségével s a nemes sziv melegével arra figyelmeztet bennünket, hogy a magyar állam kiépítésének és megerősítésének munkája nem enged szünetelést és nem tűr megszakítást. Egyszersmind kimondja, hogy a legüdvösebb kormányzati és törvényhozási intézkedések magukban csak előmozdíthatják, de meg nem teremthetik a népek szellemi s gazdasági megerősödését és jólétét. A nemzetnek magának kell ezeket a javakat kitartó egyéni munkával s hazafias és egészséges közszellemmel megszerezni, hogy hivatását betölthesse, a melyet történelmi hagyományai és nemzeti nagy czéljai ^lébe szahtak. Felséges, királyi szavak, melyek mintegy szentesitik leghőbb vágyainkat, legfőbb törekvésünket! Az uralkodó Ház és nemzetünk érdekeinek, hivatásának összeolvadását, egységét hirdeti Felséged. Megérti ezt minden hű magyar s hálával és lelkesedett áldozatkészséggel fogja követni és támogatni Felségedet a magyar állam kiépítésének és megerősítésének nagy munkájában. Áldja meg az Isten Felségedet hoszsú élettel, hogy nagy munkája sikerét teljes dicsőséggel érhesse meg!