Főrendiházi irományok, 1901. I. kötet • 1-84. sz.
Irományszámok - 1901-60
60. szám. 143 az érdekelt s az 1880 : XXXI. t.-cz. 7. §-a értelmében hozzájárulásra kötelezett áliami és alapitványi uradalmak, nevezetesen a kisbéri állami ménesbirtok és a puszta pátkai vallásalapitványi uradalom részéről pedig 40.000, illetve 10 000 koronányi, mindösszesen tehát 1,368.000 koronányi hozzájárulás biztosíttatott, 96.000 korona névértékű törzsrészvényt pedig engedélyt kérő maga jegyzett. A helyi érdekű vasút kiépültének biztosítása és a törzsrészvénytőkénéi mutatkozó hiány megszüntetése czéljából az 1888. évi IV. törvényczikk 4. és 7. §§-ai alapján a következő állami hozzájárulások helyeztettek kilátásba, megfelelő névértékű törzsrészvények ellenében: a) postaszállítási átalányképen a postaszállitás tényleges megkezdésétől, illetve a vasút megnyitásától számitott 50 éven át fizetendő 23.000 korona, 460.000 korona tőkeértékben; b) a helyi érdekű vasutak segélyezésére szolgáló költségvetési külön adományból az épités megkezdésétől számitott 50 éven át fizetendő évi 33.300 koronányi járadék 666.000 korona tőkeértékben oly kikötéssel, hogy e hozzájárulás a költségvetési adomány állásához képest esetleg nagyobb részletekben rövidebb idő alatt vagy egyszerre egy összegben is kifizethető lesz. Ezen állami hozzájárulások a tényleges tőke 6.22, illetve 9°/o-át teszik, s igy az 1888. évi IV. törvónyczikkben megállapított maximalis 10—10°/o-nyi segélyezés mérvén jóval alul maradnak, a mennyiben együttvéve (15. 2 2°/o) is alig haladják meg a mindkét czímen nyújtható állami segélynek, a 20°/o-nak három negyedét. A helyi érdekű vasút üzletének kezelését a szabványszerződés alapján a m. kir. államvasutak vennék át. Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a helyi érdekű vasutakkal szemben kikötni szokott engedélyezési, építési és üzletberendezési feltételekkel. Midőn még tisztelettel felemlíteném, hogy Mandl Gyula, Hoífmann Sándor és Quittner Vilmos társvállalkozók, a kikre Melczer Géza előmunkálati engedélyes az ezen engedély alapján szerzett összes jogait és elvállalt kötelezettségeit átruházta, a 400.000 koronában megszabott engedélyezési biztosítékot, a budapesti központi állampénztárba beszolgáltatván, a vasútnak a fentebb előadott feltótelek mellett leendő megépítésére és üzletére kötelezettséget vállaltak és hogy a pápa-bánhidai helyi érdekű vasút, miután általa a magyar királyi államvasutak budapest-győri vonala a győr-szombathelyi vonallal, illetve a cs. és kir. szab. déli vasút komarom-székesfehérvári vonalával és a győr-veszprém-dombóvári h. ó. vasútvonallal nyerne összeköttetést, az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV-ik törvényczíkkek 1-ső §-ai értelmében csak a törvényhozás felhatalmazása alapján engedélyezhető, ennek a helyi érdekű gőzmozdonyú vasútnak engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot azzal a kéréssel van szerencsém a tisztelt Házhoz benyújtani, hogy azt tárgyalás alá venni, a vasútnak fentebb tisztelettel ösmertetett közgazdasági fontosságára való tekintettel elfogadni s hasonló czélból a főrendiházhoz átküldeni méltóztassék. Egyúttal van szerencsém a tisztelt Háznak bejelenteni, hogy miután a még ma is folyton tartó általános közgazdasági és vállalkozási pangás közepette egy oly nagyobb közmunkának mielőbbi megkezdése, a minő egy kereken 92 kilométeres vasút építése, nemcsak a vasútvonal által átszelt két vármegye, hanem a többi országrészek napszámos-lakosságának foglalkoztatása érdekében is parancsoló szükséget képezett, a helyi érdekeltség és
