Főrendiházi irományok, 1901. I. kötet • 1-84. sz.

Irományszámok - 1901-58

58. szám. 129 költségvetések és számadások a vármegyei közgyűléseknek legutolsó tárgyait képezvén, az ellenőrzés gyakorlására hivatott bizottsági tagok ezen ügyeknek elintézésével igen keveset törődnek. Hasonló felületes módon érvényesül a hatósági ellenőrzés a községi felügyelet alatt álló intézetek, alapok és alapitványok körül, továbbá a gyámügyi és gondnoksági ügyek intézésével kapcsolatos vagyonkezelési teendők terén, valamint az állami egyenes és közvetett adóknak, a vármegyei és községi pótadóknak a közigazgatási hatóságok felügyelete alá utalt községi kivetése, nyilvántartása, beszedése és beszállítása tekintetében, egyáltalában mindennemű, a községek által intézett vagyoni jellegű teendők ellenőrzése körül is. A gyakorlati élet tapasztalatai alapján megállapítható tehát az a sajnos körülmény, hogy a községi háztartás, a vagyon- és pénzkezelés felett a megfelelő ellenőrzés az egész vonalon hiányzik. Ez a szülőoka annak, hogy a községek háztartása, vagyon- és pénzkezelése nem felel meg azoknak a jogos igényeknek, melyeket a közigazgatás fejlődő érdekei támasztanak; ez okozta, hogy sok helyen a községi vagyon elkallódott, az ingó és ingatlan vagyon helytelenül kezeltetett, a meglevő jövedelmi források okszerűen kihasználva nem lettek, a kiadások megállapításában és a költségvetés végrehajtásában a takarékosság mellőztetett, a községi pótadó kivetése helytelenül történt s mindezeknek közrehatása azt eredményezte, hogy a községi terhek különösen az utóbbi években rohamosan felszaporodtak. A községi gazdálkodás további romlásának gátat vetni, a községi vagyonkezelés körül rendet teremteni, a felismert bajokat orvosolni, e czélból a hatósági éber helyi ellenőrzést megvalósítani oly égető szükséggé vált, hogy ennek kielégítésével nagy érdekek veszélyeztetése nélkül az általános közigazgatási reformok megalkotásáig nem várhatunk. Ez az ellenőrzési feladat vár a járási számvevőre, ki a főszolgabíró kötelességéül kitűzött ellenőrzési teendőket át fogja venni és ez által a főszolgabíró terhes hatáskörét is lényegesen megkönnyíti ; a ki továbbá egyrészt a községi háztartás belső vezetésének irányítása által a háztartás ügyvitelének felelősségterhes része-e, másrészt a vagyon- és pénzkezelés, valamint a számvitel állandó, folytonos és szakszerű ellenőrzése által a községi közigazgatás ezen legfontosabb ágazatában a rendnek és megbízhatóságnak egyik biztositéka lesz. Általánosságban megjegyezni kívánom még, hogy a * törvényjavaslatnak mostani szövege egészben véve megegyezik a képviselőház közigazgatási, illetőleg pénzügyi bizottsága által június hóban elfogadott szöveggel. Eltérés csupán a 1L>. és 16. §-oknál fordul elő. Az itt tervezett módosítások egyfelől a jelenlegi vármegyei pénztári és számvevőségi tisztviselők, másfelől a vármegyei nyugdíjalapok anyagi érdekeinek az eredeti törvényjavaslat rendelkezésénél továbbmenő biztosítását czélozzák. Ezeknek előrebocsátása után a törvényjavaslat egyes szakaszainak közelebbi indokolásaként még a következőket van szerencsém előadni. i. §. E szakaszban a törvénynek általános, alapvető rendelkezései vannak felsorolva. A vármegyei pénztárak éf. számvevőségek megszüntetése következtében a vármegyék tulajdonát képező, valamint a kezelésükre és felügyeletükre bízott alapokat és alapítványokat megillető, nemkülönben a vármegyei gyámpénztárakban levő pénzek és pénzértékek a kir. állampénztárakhoz (adóhivatalokhoz) tétetnek át és jövőben ezek lesznek hivatva a vagyon őrizetére s a bevételek és kiadások kezelésére. Főrendi irományok. I.'1901-1906. 17