Főrendiházi irományok, 1896. XXIV. kötet • 1003-1035. sz.
Irományszámok - 1896-1008
272 1008. szám. > Az igazolási kérelmet a felebbviteli határidő leteltétől számitott 15 napon belül az elsőfokon eljárt hatóságnál szóval vagy Írásban (7. §.) kell előterjeszteni. Az igazolást elutasitó végzés ellen ugyancsak 15 napon belül felfolyamodásnak van helye. Az igazolás kérdésében a másodfokú hatóság végérvényesen dönt. A felülvizsgálati határidő elmulasztása mi itt előterjesztett igazolásra a 8. §. második bekezdését kell alkalmazni. A í'elebbezési határidő elmulasztása miatt törvényes határidőben előterjesztett igazolás jogerős elintézése előtt — a 8. §. a) és b) pontjainak esetein kivül — a végrehajtás el nem rendelhető, a már elrendelt végrehajtás pedig tovább nem folytatható. 10. §. Közigazgatási vitás ügyekben, ideértve a fegyelmi ügyeket is, ujrafelvételnek van helye. Ujrafelvétel akkor kérhető, ha a fél a íőügy jogérvényes eldöntése után a kérdés érdemére döntő oly bizonyiték birtokába jut, melyet a főeljárás folyamán önhibáján kivül nem használhatott. Az újrafelvételi kérelmet a főeljárás folyamán hozott jogerős véghatározat kihirdetésétől vagy kézbesítésétől számitott egy éven belül írásban annál a hatóságnál kell előterjeszteni, mely a főügyben a jogerős véghatározatot hozta. Az ujrafelvétel megengedhetősége kérdésében rendszerint ugyanez a hatóság dönt. Ha azonban a főügyben hozott jogerős véghatározat alapjául, valamely felsőbb hatóság határozata (intézkedése) szolgált : az előbbi bekezdésben emiitett hatóság, az újrafelvételi kérelmet döntés végett ehhez a felsőbb hatósághoz köteles felterjeszteni. Az ujrafelvétel megengedése esetén az érdemleges eljárás annál a hatóságnál kezdődik, a mely a főügyben az elsőfokú határozatot hozta. Egyebekben a főeljárásra vonatkozó szabályok irányadók. Az újrafelvételi eljárás megindítása a főeljárás folyamán hozott jogerős határozat végrehajtását nem akadályozza. Újrafelvételi kérelemnek ugyanazon ügyben csak egyszer van helye. 11. §. A főispánoknak (a székesfőváros főpolgármesterének), a közigazgatási ágak főnökeinek és képviselőinek, valamint a tiszti ügyésznek a fennálló szabályokon alapuló felebbviteli és felterjesztési jogát ez a törvény nem érinti. Ilyen felebbviteli és felterjesztési jog jövőre csak törvényben adható. A tiszti ügyész a közigazgatási bizottság gyámügyi felebbviteli küldöttségének másodfokú véghatározatait minden esetben felebbezheti. A kormánynak az 1886 : XXI. t.-cz. 10. §. első bekezdésén alapuló felülvizsgálati joga jövőre is változatlanul marad. 12. §. E törvény 1., 2., 3. és 11. §-ai nem terjednek ki azokra az ügyekre, melyeknek végérvényes eldöntése a m. kir. közigazgatási biróság hatáskörébe tartozik Ily ügyek felebbvitele tekintetében a jelenleg fennálló szabályok érintetlenül maradnak. A 4—10. §-ok rendelkezéseit a közigazgatási folyamatban ezekben az ügyekben is megfelelően alkalmazni kell. Az ezen törvény értelmében újra felvett ügynek a közigazgatási biróság által eldöntése esetén, az ujrafelvételnek az 1896 : XXVI. t.-cz. 139. §-án alapuló joga érintetlenül marad.
