Főrendiházi irományok, 1896. XXIV. kötet • 1003-1035. sz.

Irományszámok - 1896-1007

1007. szám. 257 20. §. A bizottság a képviselőt, a ki ellen összeférhetlenségi eset be lett jelentve, tanukép kihallgathatja. Ily kihallgatás megkeresés utján nem eszközölhető. 21. §. A tanúskodást megtagadhatják : 1. a megtámadott képviselőnek és ellenjelöltjének fel-, vagy lemenő ágbeli rokona és sógora, házastársa, testvére, unokatestvére és ennél még közelebbi rokona, házastársának testvére, testvérének házastársa, gyámja és gyámoltja ; 2. a lelkészek oly ténykörülményekre nézve, melyek velük gyónás közben vagy egyébként egyházi titoktartás alatt közöltettek; 3. a köztisztviselő oly körülményre nézve, mely hivatalos titkot képez, ha a titoktartás kötelezettsége alól az illetékes feljebbvaló hatóság fel nem menti. E fölmentés csak közérdekből tagadható meg; 4. az ügyvédek az 1874: XXXIV. t.-cz. 49. §-ának és a közjegyzők az 1874: XXXV. törvényczikk 57. §-ának korlátai között. 22. §. A kihallgatandó tanúhoz hivatalból a házszabályok 87. §-ának megfelelő általános kérdéseket kell intézni. Az általános kérdőpontokra adott felelet után a tanúhoz a különös kérdések intézendők, a melyek a vizsgálat tárgyát képező döntő ténykörülmények felderítése végett szükségeseknek mutatkoznak. Ennek megtörténte után az érdekeltek, a mennyiben jelen vannak, a tanúhoz még pótlólag intézendő kérdéseket indítványozhatnak. A fölött, hogy a tanuk ezen kérdésekre is kihallgattassanak, a bizotlság, illetőleg a kihallgatást teljesítő bíróság dönt. Az elutasító határozatot indokolni s indokaival jegyzőkönyvbe kell venni. A tanuk és szakértők hit alatt hallgatandók ki. A tanuk és szakértők az eskü szentségére és a hamis eskü következményeire előzetesen figyelmeztetendők. 23. §. A tanuk és szakértők illetményeit az állandó összeférhetlenségi bizottság, illetőleg a kihallgatást teljesítő bíróság állapítja meg. A tanuk és szakértők kihallgatásának költsége a Ház elnökének utalványára a Ház pénztárából előlegezendő. 24. §. Az összeférhetlenségi állandó bizottság az előkészítő eljárást addig folytatja, a mig az ügy érdemleges eldöntésre alkalmassá válik. Ha az összeférhetlenségi állandó bizottság az előkészítő eljárást az első tárgyalástól számított 60 nap alatt be nem fejezi, a bizottság elnöke erről az okok tüzetes előadásával a Háznak jelentést tenni köteles. Ha pedig az előkészítő eljárás befejezését az a körülmény gátolja, hogy a bizottság által megkeresett hatóság az összeférhetlenségi törvény 17. §-ában megszabott kötelességének eleget nem tett, vagy a megkeresés teljesítésében késedelmeskedik: a bizottság elnöke haladéktalanul köteles erről a Háznak jelentést tenni. FŐRENDI IROMÁNYOK. XXIV. 1896—1901. H3