Főrendiházi irományok, 1896. XXIV. kötet • 1003-1035. sz.

Irományszámok - 1896-1007

1007. szám. 255 eseteiben hozzá érkezett bírósági, illetőleg hatósági határozatot a nélkül, hogy a képviselőháznak előzetesen tudomására hozná, közvetlenül átteszi az összeférhetlenségi állandó bizottsághoz. Ugyanezen eljárás követendő akkor is, ha a képviselő az összeférhetlenségi törvény 21. és 22. §§-ai eseteiben a részéről bejelentett összeférhetlenségi helyzetnek a törvényben engedélyezett határidő alatt történt megszüntetését be nem jelenti, vagy ha a határidő letelte előtt az ügynek a bizottsághoz való áttételét a Ház elnökétől Írásban kéri. Ha a Háznak valamely tagja nyilt ülésben jelent be összeférhetlenségi esetet, a bejelentést a Ház elnöke vita ós határozathozatal nélkül az összeférhetlenségi állandó bizottsághoz utasítja. 10. §. Az eljárás mindig csak a bizottsághoz atasitott összeférhetlenségi eset megvizsgálására és eldöntésére terjedhet ki. A bejelentésben a törvény illető szakasza és pontjára való hivatkozás téves volta, — az ügy megvizsgálását és eldöntését nem gátolja. n. §. Az összeférhetlenségi törvény 1., 2., 3., 4. és 12. §§-ainak eseteiben az összeférhetlenségi állandó bizottság az összeférhetlenségi eset tárgyalására annak közlésétől .számított 8 napon belől 15 napnál nem rövidebb és 80 napnál nem hosszabb időközzel halárnapot tűz és annak ideje és helyéről a képviselőt a bejelentés, illetőleg bírósági vagy hatósági határozat másolatának közlésével és a bejelentőt is legalább 8 nappal a tárgyalás előtt értesiti. Az értesítés a képviselőnek ugy budapesti, mint vidéki bejelentett lakására megküldendő. Az eljárás során minden értesítés postai úton térti-vevény melleit eszközlendő. Ezenfelül a kitűzött tárgyalás ideje és helye a képviselőház hirdetményi táblájára a tárgy megjelölése mellett legalább 3 nappal a tárgyalás előtt kifüggesztendő hirdetménynyel is közzéteendő. Az első tárgyalási határnap a Ház elnökének is bejelentendő, ki ezt a Háznak tudomására hozza s ha ülések nincsenek, a hírlapok utján közzététeti. 12. §. Az a körülmény, hogy az értesítést az érdekeltek meg nem kapták — a tárgyalás megtartását nem gátolja, és a bizottság csak abban az esetben tűz az ügy tárgyalására ujabbi határnapot, ha az értesítés közlésének, az előző szakaszban foglalt szabályai meg nem tartattak. A kitűzött határnapon mind a képviselő, mind pedig a bejelentő meghallgatandók. A képviselő és a bejelentő mindaddig, a mig a bizottság a tárgyalást befejezettnek nem nyilvánítja, írásbeli előterjesztéseket is tehetnek és bizonyítékaikat bemutathatják. Ha a képviselő beteg, vagy engedélylyel van távol, Írásbeli előterjesztések megtételére és bizonyítékai bemutatására meghatalmazottat bizhat meg. Ugyanezen jog illeti a bejelentőt is betegsége esetére. 13. §. Az összeférhetlenségi állandó bizottság a vele közölt összeférhetlenségi eset tényállásának tisztába hozataláról és e végből a szükséges adatok beszerzéséről hivatalból is tartozik gondoskodni. U. §. Ha valamely képviselő megbízólevelét a Ház elnöke által az 1876 : XXXIX. törvénycikk 4-ik §-a alapján hozzá intézett felhívás daczára sem nyújtja be, a Ház az ügyet megvizsgálás és határozat hozatala végett az összeférhetlenségi állandó bizottsághoz utasítja.