Főrendiházi irományok, 1896. XXIV. kötet • 1003-1035. sz.

Irományszámok - 1896-1007

1007. szám. 253 3-ik melléklet az 1007. számú irományhoz. Az összeférhetlenségi bizottságok és azok eljárása. i. § Összeférhetlenségi esetet bejelenthet bármely képviselő, akár Írásban a Ház elnökénél, akár élő szóval a Ház nyilt ülésén. Ezenkívül joga van minden állampolgárnak bármely képviselő összeférhetlenségi esetét írásban a Ház elnökénél bejelenteni. Akár a Ház ülésén élő szóval, akár Írásban történjék a bejelentés, abban a bejelentett Összeférhetlenségi eset a törvény illető szakaszára és pontjára való hivatkozással tüzetesen megjelölendő. Több képviselőre nézve a bejelentés egybe nem foglalható. Az Írásbeli bejelentés az állam hivatalos nyelvén szerkesztendő, a bejelentésen a bejelentő fél lakása pontosan megjelölendő és a bejelentő vagy bejelentők aláirása magán a beadványon közjegyzőileg vagy biróilag hitelesítendő. Az aláírás hitelesítése nem szükséges az oly bejelentésnél, melyben a képviselő saját Összeférhetlenségi esetét jelenti be. A megszabott kellékeket nélkülöző írásbeli bejelentést a Ház elnöke elutasítja s a Ház irattárában elhelyezi, s ez intézkedését a Ház legközelebbi ülésén bejelenti. E felett vitának s határozathozatalnak helye nincs. 2. §. .. • Összeférhetlenségi ügyekben a bíráskodást gyakorolják : a) az összeférhetlenségi állandó bizottság; b) az összeférhetlenségi itélő-bizottság. 3. §. Az összeférhetlenségi állandó bizottság bíráskodik: a) az összeférhetlenségi törvény 1., 2., 3., 4. és 12. §§-ainak eseteiben; b) az 1876 : XXXIX. t.-cz. 5. §. esetében; c) ezen Házszabályok 15. §-a esetében. Ezenfelül tartozik az összeférhetlenségi törvény 5—11. §§-ainak alapján bejelentett ügyet ítélethozatalra előkészíteni és ezen Házszabályok 42. és 43. §§-ai esetében eljárni.