Főrendiházi irományok, 1896. XXIII. kötet • 986-1002. sz.
Irományszámok - 1896-987
336 987. szám. emelkedése folytán az összes koródák betegeinek élelmezésére és az azokon használt ágy- és fehérneműek mosására teljesen elégtelenné vált. Ehhez járult még az is, hogy a mosókonyha régi és ma már elavult szerkezetű úgynevezett kalapácsgépei a fehérneműekben tetemes kárt tettek. A 10. »A Pasteur-intézeti kórház czéljaira vásárolt telek vételára« rovatnál felmerült 96.500 K összeg az Ö csász. és apostoli királyi Felségének legfelsőbb elhatározásával engedélyezett telekvásárlásra volt szükséges. Ezen összeget az egyetemi alap 37 év alatt 4 1 /2°/o-os kamatozás és l°/o tőketörlesztés mellett adta kölcsönül. A szóban forgó 96.500 K az 1901. évi költségvetésben a »Beruházások« VIII. fejezet 1. czímének 5-ik rovata alatt előirányzott 132.000 koronában fedezetet fog találni. 4. czímhez. (Államigymnasiumok.) Az »Állami középiskolák tanszerben* alapfelszerelése« rovatnál kimutatott 1.150 K túlkiadás oka az, hogy a párisi kiállitásra még a múlt évben beszerzett tanszerek árának egy része csak most utalványoztatott ki s igy e miatt az előirányzott összeg nem volt elegendő. A »Gyöngyösi állami főgymnasíum részére szállított felszerelési tárgyakért« rovaton kimutatott 8.695 R 80 f előirányzat nélküli kiadás csak átfutó, a mennyiben ezen összeg a város által e czélra fizetett járulékból megtérül. 6. czímhez. (Állami felsőbb leányiskolák.) A »Szegedi állami felsőbb leányiskola építési költségeire« rovatnál mutatkozó 8.608 K 08 fillér előirányzat nélküli kiadás egyrészt az épület mélyebb alapozása folytán és azon okból vált szükségessé, mivel a hordképes altalaj helyenként a tervezettnél csakis nagyobb mélységben volt elérhető, másrészt mivel a nedves altalajt hydraulicus mészhabarcscsal kellett falazni. Többköltséget okozott még azon körülmény is, hogy az épület ablakait vasrácscsal kellett ellátni, az udvar feltöltése elkerülhetlenné vált, azonkívül még az épület körül járdát is kellett készittetni. Mindezen elodázhatatlan munkálatok végrehajtásának szüksége az épitési költségösszeg megállapítása után merült fel. 7. czímhez. (Állami elemi népiskolák.) A »Máramaros vármegyében szervezendő állami elemi iskolák épitési költségeire« rovat alatt kimutatott 1.421 K 50 f ujabb előirányzat nélküli kiadás folytatólagos utalványozást képez az 1899. évre ministertanácsilag a fenti czélra engedélyezett 192.000 koronából fenmaradt és ugyancsak a ministertanács 1900. évi május hó 28-iki határozatával 1900-ik évre engedélyezett 59.462 korona beruházás terhére. A »Több állami elemi iskola építéseié« rovaton ugyancsak előirányzat nélküli kiadásként ujabban kimutatott 42.195 K 22 f a karánsebesi állami elemi és polgári iskolai építkezésre utalványozott 21.282 K 68 f, — a nagytapoicsányi építkezésre utalványozott 560 K — az ungvári telekvételre utalványozott 15.000 K és a borosjenői építkezési végjárandóságra utalványozott 3.352 K 54 fillérből és az újpesti állami elemi iskolai építkezésre utalványozott, de az újpesti épitési alapból megtérítendő és ekkép túlkiadást nem képező 2.000 koronából állott elő. A borosjenői állami elemi iskola építésének végjárandóságára utalványozott 3.352 K 54 f a község által 1901. év folyamán fizetendő 4.000 korona épitési hozzájárulásból visszatérítendő előleg lévén, ez csak látszólagos túlkiadás. 8. czímhez. (Felső nép- és polgári iskolák.) Az »Újpesti állami polgári leányiskola czéljaira megvásárolt ingatlan vételára« rovaton mutatkozó 15.000 K előirányzat nélküli kiadás csak látszólagos, mert ezen összeg fedezetet talál Újpest községnek az igy felmerült költségekre fordítandó járulékában. 15. czímhez. (Iparművészeti Múzeum.) Az »Iparművészeli múzeum és iskola keleti oldalán elvonuló járda után kövezési járulék« rovat alatt kimutatott 1.553 K 82 f előirányzat nélküli kiadás az által állott elő, hogy a Budapesten közkötelező erővel biró
