Főrendiházi irományok, 1896. XXIII. kötet • 986-1002. sz.

Irományszámok - 1896-987

214 987. szám. / Indokolás, a pénzügyministernek az állami számvevőszékhez 1900. évi szeptember hó 10-én 65.747. sz. a. intézett átirata szerint: A) Rendes kiadások. VI. fejezet. Nyugdíjak. 8. czímhez. (Pénzügyministerium.) Az ezen czímnél kimutatott előirányzat nélküli kiadás a Rappaport féle bányaműnek a folyó év folyamán történt megvétele folytán állott elő. A bányatörvény értelmében ugyanis a kincstár a körmöczi ^Károly« és »Városi« bányatárspmztárt is köteles volt átvenni s miután a társpénztári szabályzat 20. §-ának 1. pontja értelmében a kincstár, mint bányatulajdonos a társpénztárhoz ugyanazzal az összeggel köteles hozzájárulni, melylyel a munkások járulnak, a hozzájárulási költség, megfelelő költségvetési fedezet hiányában, mint előirányzat nélküli kiadás volt elszámolandó. XV 111. fejezet. 1. czímhez. (Központi igazgatás.) A »személyi járandóságok« rovatán kimutatott túlkiadás a »Fizetések és lakpénzek«, a »Segélydíjak« és a »Bérek« alrovatokon állott elő. A fizetések és lakpénzeknél azért van túllépés, mert az 1893. évi IV. t.-cz. alapján egyesitett személyzeti létszámon belül a központban a magasabb fizetési fokozatokban több tisztviselő van alkalmazva, mint a mennyi az állami költségvetésben rendszeresített létszám szerint alkalmazható volna, azonkívül még azért is, mert az intercalare eddig betartható nem volt; a segélydíjaknál a túllépés egy gyakornok segélydíjának késedelmes beszüntetése folytán állott elő, mely túllépés a segélydíjnak a III. negyedben január hó 1-vel történt beszüntetése folytán teljesen elenyészik; a béreknél végül a túlkiadás onnan származik, hogy az 1900. évi költségvetés szerint 10 kisegitő szolgai állás beszüntetése mellett rendszeresített 10 hivatalszolgai állás — a költségvetési törvény késedelmes törvényerőre emelkedés folytán — idejekorán nem volt betölthető, minek következtében a 10 kisegitő szolga illetményei a béreknél számoltattak el, azonkívül még a szükséghez képest több kisegitő szolga is volt alkalmazandó. Az ezen czímnél, valamint a 2. ez ím (Pénzügyigazgatóságok, fö- és székvárosi adó felügyelő, központi díj- és illetékkiszabási hivatal) és az 5. c z í m (Adóhivatalok) körében behajthatatlan fizetési előlegekként kimutatott e 1 őirányzat nélküli kiadások minden vagyon hátrahagyása nélkül elhalt állami alkalmazottak után hátralékban maradt fizetési előleg-téritmények végleges elszámolásából származnak.