Főrendiházi irományok, 1896. XXII. kötet • 944-985. sz.
Irományszámok - 1896-953
28 953. szám. van felvéve a czukoradóból 3,500.000 K, a húsfogyasztási adóból 500.000 K és az italmérési illetékből 500.000 Kval. A rendkívüli bevételekből nem ny^rt eddig méltatást a következő többlet, illetőleg kevesblet. A ministerelnőkség 20.475 korona többlete, mely a bérhelyiségek albérbeadásából származik; a bánya-társpénztárak előlegeinek visszafizetéséből eredő 30.000 korona kevesblet; állami előlegekből 858.000 korona többlet és különfélékből a pénzügyi tárczánál 272.000 korona kevesblet. Ezeken kivül elő van irányozva a földmívelésügyi tárczánál a társpénztárak előlegeiből 23.618 korona többlet és az orsz. erdei alapból 209.198 korona kölcsön erdőtiszti és erdőőri lakások építésére. Ezek mellett kisebb a bevétel kőbányákból 35.970 K, szőlővesszőkből — azok olcsóbban adatván el — 254.750 K, s a telepítési alapból állami javak csekélyebb mérvű eladása és a részletek visszamaradása következtében 175.000 koronával, végül kölcsönökből 427.640 koronával több építési szükséglet elesvén. Ha a rendes bevételeket és kiadásokat egybevetjük, a mellett, hogy a bevételek többlete a kiadásokat 1,715.231 koronával haladják meg, kitűnik, hogy a dohányjövedék, a m. kir. államvasutak, a posta, távírda és távbeszélő többlete a kiadásoknál 7,400.605 K, a bevételeknél 10.230.000 K, ellenben a pénzverés és fémbeváltás, továbbá a m. kir. vasgyárak kevesblete a kiadásoknál 6.901.208 K, a bevételeknél pedig 8,427.624 K koronára rúgván, kiadások czímén 499.397 K, bevételként pedig 1.802.376 K többlet jelentkezik. Ennek folytán az átfutó tételként szerepelő 1,104.618 koronán kivül még 11,256.508 K kiadási és 11,668.760 K bevételi többlet forog fenn. A kiadási többletre nézve figyelmet érdemel, hogy abból 956.965 K egyes állami hivatalok személyi és dologi kiadásainak emelkedésére esik. De e mellett elő van irányozva vármegyei csélokra 373.392 K, az állategészségügy államosítására 1,393.746 K, nyugdíjakra 407.056 K, s az országgyűlésre 38.680 K többlet. Ezekhez járulván még a közösügyi rendes kiadások 2,561.126 K, az állami adósságok és kölcsönök 1,736.347 K többlete, számításba veendő még 3,789.196 K többlet. Ebből pedig — a pénzügyministeriumnál mutatkozó 128.414 K és a más czímeken jelentkező 137.552 K kisebb kiadás a 36.617 K közigazgatási kisebb bevétel mellett — esik beligazgatási szükségletekre 419.090 K 77.509 — közutakra, ipari felügyeletre, ipari és kereskedelmi szakoktatásra és fejlesztésre más szükségletek apadása mellett 735.470 K 225.689 — földmívelési érdekeink ápolására 796.781 K 253.106 — a honvédségre 204.119 K 23.848 K közigazgatási bevételi többlet — oktatási és egyházi czélokra 1,899.682 K 67.277 K közigazgatási bevételi kevesblet mellett. Az igazságügyi tárczánál jelentkező közigazgatási bevételi többlet 73.500 K. Ezt tekintetbe véve, a közigazgatási bevételek többlete 519.758 K, s igy a még méltatandó rendes bevételi többlet 11,119.002 K. Ebből esik — számbavéve azt, hogy szolgálati díjakból 737.100 Kval kisebb a bevétel — az állami erdőkre 372.679 K, a bélyegre 960.000 K, a jogilletékekre 738.100 K, a sójövedékre 341.226 K, különfélékre 844.097 K, fogyasztási és italadókra 4 millió K. és az egyenes adókra 4,600.000 K. A rendkívüli kezelés méltatásánál akkor járunk el helyesen, ha úgy a kiadásoknál, mint a bevételeknél figyelmen kivül hagyjuk a pénzverés és fémbeváltás, nemkülönben a magyar kir. államvasutak beruházása szükségletét. Igy fog mutatkozni az átmeneti kiadásoknál a közösügyi rendkívüli kiadás 4,180.601 K többlete folytán 3,754.590 K többlet, a beruházásoknál pedig 3,794.875 K kevesbht. A mi a fedezetet illeti, az is csekélyebb 1,866.967 Kval, s miután a nem kölcsönökből eredő tiszta bevételi többlet 841.237 K, a tárcza-kölcsönökből eredő kisebb bevétel 2,708.204 Kval tehető számításba. Ezek az adatok tanúskodnak a mellett, hogy közösügyi kiadásaink, állami adósságaink és kölcsöneink újabban és nem csekély mérvben terhelik állami háztartásunk mérlegét, s azok
