Főrendiházi irományok, 1896. XXII. kötet • 944-985. sz.
Irományszámok - 1896-966
( J66. szám. 115 mások, a magas épitmények és a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasutigazgatóság utján, a mely az új helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. Az emiitett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. II. Alépítmény, A pálya alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés ugy a losoncz — poltári, mint az ipoly—berzencze—katalinhutai vonalra nézve általában 13°/oo-ben állapittatik meg, csupán Zelene és Poltár állomások között lesz 15°/oo-es, Szinóbánya rakodó állomástól a katalinhutai végpontig terjedő vonalszakaszon pedig 20°/oo-es maximalis emelkedés, illetve esés kivételesen alkalmazható. A kanyarulatoknak a nyilt pályán a losoncz—poltári vonalon 250 méternél, az ipoly— berzencze—katalinhutai vonalon pedig 200 méternél kisebb sugárral nem szabad birniok. Általában a pálya irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő épitési tervezetben sem szabad akként megválasztani, illetve olyképen megváltoztatni, hogy kedvezőtlenebbek legyenek azoknál, melyek a korábbi eljárások és tárgyalások, valamint a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben elfogadva, illetőleg megállapítva lettek. Különösen mérvadó ezen kikötés az itt megszabott maximális lejtviszonyokra és minimális ívsugarakra nézve, melyek lényegesen más helyen is nagyobb számban, illetve kiterjedésben, mint a fentebb emiitett eredeti tervekben előfordulnak, egyáltalán csak kivételes esetekben és ezekben is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azt a kereskedelemügyi minister az engedélyes előzetes kérvényére, az ebben részletesen kifejtendő és kellőleg beigazolandó körülmények és viszonyok által teljesen megokoltnak, s ennek folytán, valamint egyéb tekintetekből is megengedhetőnek fogja találni. A pálya szabványos koronaszélessége, az alépitmény felszínében vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve 4.o (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővitésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2.5 m. magasságig V-J2 vagy l 1 /. lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább X 1 /. lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltés felőli lejtői ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Mindennemű anyagtermelési és lerakási helyek mindig a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül, valamint akképen választandók, illetve állapitandók meg és úgy létesitendők, ho^y azok a közlekedésre és vízlefolyásra, valamint a pályatest és tartozékainak megfelelő és czélszerü előállítására és fentartására nehézséget, akadályt vagy 15.
