Főrendiházi irományok, 1896. XXII. kötet • 944-985. sz.
Irományszámok - 1896-966
102 966. szám. Ezen utóbbi összegek levonásával tehát a tulajdonképeni épitési költségek 2,290.000 koronára, vagyis pályakilométerenként 66.378 koronára tehetők. A költségek ezen mérve egyfelől abban találja indokolását, hogy a vasút több helyen belsőségeket és épületeket érintvén s az e vidéken értékes legelőket és kaszálókat szelvén át, a kisajátítási költségek a rendesnél magasabb összegre rúgnak, másfelől pedig abban a körülményben, hogy a 6.000 kg.-nyi keréknyomásra berendezendő felépítmény beágyazásához kizárólag kavics lesz használandó, mely azonban a vonal mentén nem található és hogy a pálya minden 4'6 kilométerjére egy-egy állomás esik. A 2,480.000 koronányi tényleges épitési és üzletberendezési tőke 35°/o, vagyis 868.000 korona erejéig törzsrészvények, — 65°/o,vagyis 1,612.000 korona erejéig pedig legfeljebb 5°/o-os osztalékra jogosító elsőbbségi részvények kibocsátása utján fog fedeztetni. A 868.000 koronányi törzsrészvénytőke részbeni fedezésére az 1888. évi IV. törvényczikk 4. és 7. §-ai alapján a kővetkező állami hozzájárulások biztosíttattak: a) postaszállítási átalányképen, a postaszállitás tényleges megkezdésétől, illetve a vasút megnyitásától számított 50 éven át fizetendő 4.800 koronányi évjáradék, 96.000 korona tőkeértékben ; b) a helyi érdekű vasutak segélyezésére szolgáló külön költségvetési adományból, az épités megkezdésétől számított 50 éven át fizetendő évi 10.000 koronás járadék 200.000 korona tőkeértékben. A mindkét czímen kilátásba helyezett állami támogatás fejében engedélyes, illetve jog utódai összesen 296.000 korona névértékű törzsrészvényt tartoznak az állam tulajdonába bocsátani. A külön segélyre nézve az is kiköttetett, hogy az esetleg 50 évnél rövidebb idő alatt nagyobb részletekben, sőt a költségvetési adomány állásához képest esetleg egy összegben is kifizethető. A 2,480.000 koronányi tényleges tőkének a postahozzájárulás 3'87°/o-át, a külön állami segély pedig 8'06°/o-át képezi, a segélyezés mérve tehát az 1888. évi IV. t.-cz. 4. és 7. §-aiban megállapított 10—10, együttesen 20°/o-nyi maximalis segélyezés mérvén alul marad. Az állami hozzájárulásokon kivül 490.200 koronát az érdekeltség fedez, míg a törzsrészvénytőke hátralévő 81.800 koronányi részének fedezését engedélyes vállalta el. A helyi érdekű vasút üzletének kezelését az 1880. évi XXXI. t.-cz. 8. §-a, illetve az 1888. évi IV. t.-cz. 6. §. a) pontja értelmében, a megállapított legújabb szabványszerződés alapján, a m. kir. államvasutak vennék át. Ezek után, — utalással arra, hogy a szóban forgó helyi érdekű vasút nemcsak a Losoncztól észak és északkeletre eső vidék gyáriparának fellenditésére és házi iparának fejlesztésére, hanem magának Losoncz városnak anyagi felvirágoztatására is szolgáland, s mint a m. kir. államvasutak táppályája, e vasutak pénzügyi érdekeinek szempontjából is előnyös, — kérem a tisztelt Képviselőházat, miszerint a helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló ezen jelentésemet tudomásul venni s azt hasonló czélból a főrendiházzal is közölni méltóztassék. Budapesten, 1900. évi deczember hó 28-án. Hegedűs Sándor s. k., kereskedelemügyi m. kir. minister.
