Főrendiházi irományok, 1896. XXI. kötet • 915-943. sz.

Irományszámok - 1896-936

936. szám. 43 b) árvaházban el.nem helyezhető vagyontalan árva; c) ki szüleinek betegsége, kórházban, tébolydában, fogházban, vagy fegyházban léte miatt — habár ideiglenesen is — hatósági gondozásra szorul ; d) minden oly gyermek, kit tartására köteles hozzátartozói (szülei és nagyszülei) megélhetési viszonyuk veszélyeztetése nélkül eltartani képtelenek. Ugy a végrehajtási szabályrendelet, mint ennek kiegészitő rendelete megállapítja továbbá az elhagyottnak nyilvánitás körül követendő hatósági eljárást, mely lényegileg abban áll, hogy ^íemcsak a tulajdonképeni Menez, de minden elhagyottnak mutatkozó gyermek is azonnal közellátásba veendő ugyan, de az elhagyottá nyilvánitás előtt kötelessége a hatóságnak a gyermek és hozzátartozói viszonyainak kipuhatolása iránt a szükséges lépéseket megtenni. Vagyis a gyermek egy pillanatig sem maradhat gondozatlanul, viszont lehetőleg eleje van véve annak, hogy a hozzátartozók a gyermek eltartásának kötelessége elől könnyelműen menekülhessenek. Az 1898 : XXI t.-cz. szellemének megfelelő ezt az álláspontot szándékozom érvényesíteni az állami gyermekmenhelyek felállítása után is. Az állami gyermekmenhelyek falain belül, valamint ezek közvetítésé vei az intézeteken kivül csupán a talált ós a hatóságilag elhagyottaknak nyilvánított gyermekek találhatnak elhelyezést. E helyes középúttól való eltérést nem csupán fennálló törvényünk anyagi rendelkezései, de az államkincstár érdekei, sőt némileg az erkölcsi szempontok sem engednék. A továbbmenő jótékonyság, vagyis a nem hatósági úton elhagyottnak nyilvánított, de a hozzátartozók részéről minden felvilágosítás és indokolás nyújtása nélkül egyszerűen elhagyni kívánt gyermekek gondozásba vétele a társadalmi tevékenység feladata leend. Az első állami gyermekmenhelyet Budapestéin szándékozom létesíteni, egyrészt azért, mert felállítására a kellő összeg az alábbiak szerint rendelkezésemre áll, másrészt mert itt van reá a legnagyobb szükség, itt lévén a legtöbb törvénytelen, rendszerint elhagyott gyermek ; itt a sok szülőintózet ; de az itteni társadalom is az ily intézetek vezetése körüli közreműködésben legjártasabb. A gyermekmenhelyeket általában, így a budapestit is, melynek természetszerűleg a legnagyobbnak kell lennie, minden fényűzés nélkül, de az egészségtan követelményeinek megfelelően olyformán kívánom létesíteni, hogy azok ott, hol nagyobb intézetre lesz szükség, pavillonszerűleg építtessenek s a fokozódó igényekhez képest bővíthetők legyenek. Az intézetek igazgatásaira állandósági jelleggel, tehát nyugdíjjogosultsággal szakértő orvosokat szándékozom kinevezni s hozzájuk a szükséghez képest megfelelő számú másodés segédorvosokat rendelni ; kezelő személyzetre azon intézetekben, hol ezrekre menő dajkaságba adott gyermekek ápolási költségei fognak havonkint elszámoltatni, nagyobb számban lesz szükség; ez azonban számvevőségem személyzetének, mely jelenleg e munkát teljesiti, bizonyos mérvű kevesbitésével fog ellensúlvoztatni. A dajkaságba ós ápolásba adott gyermekek egészségügyi felügyelete a. közegészségügyi törvény értelmében a törvényhatósági, községi ós körorvosok hivatalos kötelessége. Minthogy azonban ott, hol nagyobb számú elhagyott gyermek lesz elhelyezve, a nyilvántartás és felügyelet kiváló jelentőséggel bir és minthogy ezen felügyeletnek gyakorinak kel) lennie, a mi a hatósági orvosok munkáját tetemesen szaporítani fogja, tekintettel a csekély orvosi hivatalos fizetésekre, ezen munkáj okért a gyermekek számához arányosan óhajtom őket jutalmazni. Ezzel egyúttal a hatósági orvosok mostoha sorsán is némileg segítve lesz. Budapest székesfővárosban, hol az állam két szülészeti klinikával ós egy bábaképezdével, a székesfőváros pedig két kórházi nagy szülészeti osztálylyal rendelkezik : az állami gyermekmenhelylyel kapcsolatos vagy külön szülőháznak felállítása merőben felesleges lenne. Kellően igazolják ezt a következő számadatok : <;.