Főrendiházi irományok, 1896. XXI. kötet • 915-943. sz.
Irományszámok - 1896-936
38 936. szám. 2-ik melléklet a 936. számú irományhoz. Indokolás, „az állami gyermekmenhelyekről" szóló törvényjavaslathoz. Az állam ereje jórészben polgárainak számától függ. A népesség szaporodását két tényező befolyásolja, úgymint a születések és a halálozások. A születések száma hazánkban igen magas, s ha a gyermekek nagymérvű halandósága azt nem ellensúlyozná, úgy valószínűleg mi volnánk a legszaporább nemzet Európában. Ennek bizonyítására szolgáljanak a következő számok: Ezer lakosra esett élveszülött gyermek 1898-ban Francziaországban 22.i, NagyBritannia és Írországban 28.9, Olaszországban 33.8, a Németbirodalomban 36-2, Ausztriában 86.2, Magyarországban 37.4. A gyermekek halandósága azonban ijesztően nagy. Hazánkban ugyanis részint a közegészségi érdekek iránti indolentia, részint a tudatlanság ós itt-ott a szegénység, de legfőkép a népnél a gyermekek egészsége és élete iránt mutatkozó közöny miatt a gyermekek halandósága legnagyobb az összes európai művelt államok között és egyedül Oroszország az, hol a viszonyok még kedvezőtlenebbek e tekintetben. Ugyanis mig 100 ólveszülött közül (1891 — 1898. évek átlagában) Angolországban 22.57, Francziaországban 23.46, Poroszországban 28.i2, Olaszországban 31.07, Ausztriában 34.97 öt éven aluli korban elhalt gyermek esett, addig Magyarországban az ezen korú elhalt gyermekek száma 38.12 és Oroszországban 43.04 volt, vagyis a gyermek-halálozási arányszám Magyarországban 15.55°/o-kal magasabb, mint a legkedvezőbb viszonyokat mutató Agi iában. Nem alaptalan azonban az a feltevés, hogy közegészségügyünk folytonos javitása s a gyermekélet megmentésére irányuló czéltudatos törekvés mellett mi is elérhetnők a kedvező angol gyermekhalandósági arányt. Magyarországon ugyanis a jelzett nagy gyermekhalandóság nem valamely megváltoztathatatlan faji vagy társadalmi viszonyokhoz kötött jelenség, hanem annak oka legfőkép a szülők gondatlanságában rejlik s ennélfogva az állam beavatkozása igazolt ós eredményekkel biztat. Bizonyítja ezt egy részről a kellő gondozásban nem részesült szegónysorsú és különösen a törvénytelen születésű gyermekek nagyobb halálozási arányszáma; más részről pedig az a körülmény, hogy közegószsógi viszonyainknak lassú bár, de folytonos javulása következtében nálunk a gyermekhalálozási arányszám az utóbbi években még azon államokónál is kedvezőbb változást mutat, melyek a gyermekvédelemre és a közegészségügy gondozására már régóta a legtökéletesebb