Főrendiházi irományok, 1896. XX. kötet • 835-914. sz.

Irományszámok - 1896-853

853. szám. 55 vagy gyakorlatot szerzett okieves gazdák sorából a szükségelt gazdatisztek alkalmazhatók lesznek. Jelezhetem továbbá, hogy a gazdasági szakoktatás ügyének szabályozásával is foglalkozom, s minden esetre oly irányban kivánom azt megoldani, hogy a fokozódó kivánalmaknak az minden tekintetben megfeleljen. Végül ki kell még emelnem, hogy a 25. §. rendelkezése a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok gazdaságaira, nemkülönben a 25. §-ban felsorolt birtokok bérlőire is vonatkozik, azért, mert a vállalatok gazdaságában, továbbá a bérletileg kezelt gazdaságokban a fentebb kifejtett indokok alapján szinte elutasíthatlanul jelentkezik a képzett gazdatisztek alkalmazásának szüksége. A 25. §. rendelkezésének ellenőrzését a közigazgatási bizottságokra bizza a javaslat 26. §-a, 200 koronától 2000 koronáig terjedhető pénzbirsággal sújtván a megintés után is saját hibájából mulasztó birtokost. A javaslat 24. §-a szerint okleveles gazdatiszt az, a ki gazdasági főiskola, vagy tanintézet által kiadott vagy honosított oklevéllel vagy végbizonyitványnyal bir. »Okleveles gazdatiszt« czímet tehát más nem használhat. Mivel azonban ez a czímzés mint gyűjtő czím az illető gazdatiszt állására nézve közelebbi megjelölést nem ad : helyesnek vélem — az eddig szerzett jogok érintetlen hagyásával — azon gazdatiszti czímek megállapítását, melyeket csak qualificatióval birok használhatnak. — E czímek : gazdasági igazgató, felügyelő, intéző, gazdasági segéd. — A kinek a czíme pl. gazdasági felügyelő, arról tudni való lesz, hogy okleveles gazdatiszt. Az okleveles jelzést egyébként az itt fel nem sorolt czímek mellett is lehet használni a jogosultaknak, pl.: oki. tiszttartó. Az okleveles jelzés kitüntetése nélkül a §-bau fel nem sorolt gazdatiszti állások czímei (tiszttartó, kasznár, számtartó, ispán stb.) ezután is használhatók lesznek a gazdatisztek által. A 28. §. azt mondja ki, hogy a törvény intézkedései azokra is kiterjednek, a kik nem földbirtokosként gazdálkodnak, tehát a bérlő és a gazdatiszt közötti jogviszonyok teljesen azonos elbírálás alá esnek. A 29. §. a törvény életbeléptetésére, a végrehajtásra adja meg a felhatalmazást. A fentiekben kifejtettek alapján tisztelettel kérem a törvényhozást, hogy ezen törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. Budapesten, 1900. évi május hó 15-én. Beadja: Darányi Ignácz s. k., m. Mr. földmivelésügyi minister.