Főrendiházi irományok, 1896. XX. kötet • 835-914. sz.

Irományszámok - 1896-853

853. szám. 53 A végkielégítés megállapításánál a viták megelőzése végett a javaslat kifejezetten felsorolja a gazdatiszt jövedelmének azon részeit, melyek, mint a szolgálat teljesítésével járó kiadások vagy bevételek — a végkielégítés megállapításánál mellőzendők. A §. utolsó bekezdése szintén olyan humánus intézkedést tartalmaz, melynek indokolásai mellőznöm lehet. A 12—14. §-ok a szolgálati szerződés megszűntének eseteiről szólnak. Ezek szerint a szerződés a megállapított idő lejárta/al megszűnik, a határozatlan időre kötött szerződést pedig a kellő felmondással, mind a két fél megszüntetheti, valamint ellenkező megállapodás hiányában felmondható a meghatározott időre kötött szerződés is, fontos okok alapján, a milyenekül példaként a 14. §. a birtok eladásának, a birtokos személyében beálló változások stb. eseteit hozza fel. Kimondja továbbá a javaslat, hogy ha a kötelezett fél a szolgálatot a másik fél tudtával folytatja, a szerződés határozatlan időre meghosszabbítottnak tekintetik. Az által, hogy a felmondást Írásban kell megtenni : azt hiszem, sok oly vitának lehet elejét venni, mely eddig e kérdésnél előfordult. A 15. §. a felmodási időt állapítja meg arra az esetre, ha a félek azt meg nem állapították volna. A §. második bekezdése korlátozza a felmondási idő tekintetében a felek egyezkedését, kimondván, hogy 3, illetőleg 1 hónapnál rövidebb felmondási idő meg nem állapitható. Egyben kimondja e § azt is, hogy különböző felmondási időt nem lehet megállapítani s i^y például nem lehet a szerződésben azt kikötni, hogy a birtokosra nézve 3 hónap, a gazdatisztre nézve pedig egy év a felmondási idő. A felmondási idő megállapítására vonatkozó javaslatom megtételénél figyelembe vettem az eddigi gyakorlatot, de figyelembe vettem a felek jogos érdekét is s azt hiszem, hogy a tervezett intézkedések azoknak meg is felelnek. A felmondási idő tekintetében az okleveles gazdatisztnek előny biztosittatik. A 16. és 17. §. a szerződés felmondás nélkül való megszüntetésének az eseteit állapítja meg, ugy a birtokosra, mint a gazdatisztre nézve megállapítván, hogy mely esetekben jogosultak, felmondás nélkül, azonnal megszüntetni a szolgálati viszonyt. A hivatkozott §-okban taxatíve megállapitott okok külön részletes indokolást nem igényelnek, nyilvánvaló lévén, hogy az ott megjelölt esetekben a szolgálati viszony folytatását megkivánni nem lehet. A felbontás okát a másik féllel, — a 18. §. — szerint, 30 napon belül írásban közölni kell. Szükséges itt bizonyos időhatárt megszabni, mert egyébként visszaélésre nyújtatnék alkalom. A 19. §. a kártérítési kötelezettséget állapitja meg az ellen, a kinek a hibájából a szerződés felbontatott, vagy a ki a szerződést jogtalanul bontotta fel. A felmondás után a 20. §. szerint a birtokos köteles megfelelő időt engedni a gazdatisztnek más szolgálat keresésére. Időmennyiséget itt megszabni igen nehéz s feleslegesnek is látszik, mert nem valószínű, hogy ezzel a távozni akaró gazdatiszt visszaéljen, miután szolgálati bizonyítványát c?ak a tényleges kilépéskor kapja meg, ha pedig ezzel nem törődve, a kelleténél több időt venne igénybe szolgálatkeresés ürügye alatt, mindig fenmarad a birtokosnak az a joga, hogy a gazdatiszttel szemben a 16. §. d) vagy f) pontját alkalmazza; s a bíróságnak módjában fog állani megállapítani azt, hogy a gazdatiszt megfelelő időt vett-e igénybe, vagy pedig vissaélt-e jogával. A 21. §. a felmondás megtörténtére vonatkozó nyilatkozat s a szolgálati bizonyítvány kiadására kötelezi a birtokost, azért, hogy a gazdatisztnek módjában álljon más alkalmaztatásról gondoskodni ; viszont a 22. §. a gazdatisztet kötelezi arra, hogy kilépése előtt a reábizottakról megszámoljon. A 23. §. egy gyakori vitára okot adó kérdést akar rendezni, kimondván, hogy a gazdatiszt elköltözésekor minden estben — tehát az azonnali elbocsájtás esetében is —