Főrendiházi irományok, 1896. XIX. kötet • 794-834. sz.
Irományszámok - 1896-816
816. szám. 81 lenül szükséges elméleti és gyakorlati természetű nagy tananyagot egy éves tanfolyam keretébe nem lehet beszorítani. E nézetnek sok jogosultsága van, mert hiszen bizonyításra sem szorul az, hogy a szükséges ismereteket két év alatt tényleg könnyebben és jobban el lehet sajátítani. Ámde ezen inkább didacticus szemponton kivül más egyéb körülményeket is tekintetbe kell vennünk s minden túlhajtástól óvakodnunk kell. A községi jegyzőtől nem szabad egyelőre a szükségesnél magasabb iskolai képzettséget kivánni és a mostani túlalacsony qualiíicatiót egyszerre tűlmagasra felemelni. És a mig egyfelől a jegyzői képzettség emelése érdekében minden alkalmas eszközt felhasználandónak tartok, másfelől kerülni kivánom a jegyzőkkel szemben támasztható igényeknek oly fokra emelését, hogy e miatt épen a jóravaló elemek a jegyzői életpályától teljesen elriasztassanak. Főként gyakorlati természetű indokok voltak tehát azok, melyek arra birtak, hogy egyelőre az egy éves tanfolyamok mellett foglaljak állást. És bár a magam részéről is elismerem, hogy a jegyzőknek szükséges összes elméleti és gyakorlati tudnivalókat rövid egy éves tanfolyam keretébe beszorítani tényleg nem lesz könnyű: figyelembe ajánlom azt a körülményt, hogy már .naga az alapminősültségnek az eddigi középtanodai 6 osztályról 8 osztályra felemelése jelentékenyen növeli a leendő községi jegyők értelmi szinvonalat, s hogy az egy éves tanidő a legszükségesebb elméleti tanulmányok mellett a lehető gyakorlati ismereteknek is megszerzésére annyival inkább elegendőnek mutatkozik, mert a középtanodai 8 osztály végzése után és a tanfolyam-hallgatás előtt töltendő községjegyzői irodai egyéves gyakorlat (melyet a tanfolyamok sikere érdekéből mellőzhetetlennek tartok) sokat könnyit ugy a tanfolyam-hallgatók, mint az előadók munkáján, és mert a tanfolyamot sikerrel hallgatott és szigorú vizsgálatot tett egyén addig, mig a «24 éves életkort és nagykorúságát elérve (1886. évi XXII. t.-cz. 73. §.) Önálló hatáskörrel biró jegyzőségre vagy más községi tisztségre vállalkozhatik, a közbeeső években töltendő gyakorlaton — meg lévén már vetve a kellő alap — könnyen elsajátíthatja a még hiányzó gyakorlati ismereteket. Az ekként szervezendő egy éves tanfolyamoknak tehát, — melyeket tekintettel arra, hogy a leendő nagyközségekben és rendezett tanácsú városokban esetleg több oly állás fog szerveztetni, melyekre pályázóktól majd a községjegyzőkre nézve most megállapitani tervezett ttrinősültség kívánandó meg, megfelelőbb lesz nem »községjegyzői« hanem »községi közigazgatási tanfolyamok«-viak nevezni el, — úgy kell berendezve lenniök, hogy ezekben megszerezhető legyen a községi szolgálathoz megkívántató általános és rendszeres elméleti képzettség, a szükséges törvény- és szabályrendelet- ismeret, azonfelül a gyakorlati képzettségnek oly mértéke 1S J mely a közigazgatási életben naponként kínálkozó gyakorlati ismeretekkel megfelelően kiegészíthető. Ezekben kívántam a községjegyzői qualificatio emelésének és a községi közigazgatási tanfolyamok felállításának szükségét indokolni. A törvényjavaslat egyes szakaszaihoz még a következő megjegyzéseket fűzöm : Az 1. §'hoz. Az 1. §. értelmében a tanfolyamok székhelyein szervezendő bizottságok előtt letett közsé gi közigazgatási államvizsgálat, illetőleg az erről szóló bizonyítvány országos érvényű lesz, vagyis az országos vizsgáló bizottságok előtt vizsgázott egyének külön tőrvényhatósági vizsgálatnak n em vettetnek alá, és a csupán egy vármegye területére való minősítés rendszere teljesen megszűnik. Az országos bizottságok előtt teendő elméleti és gyakorlati jellegű vizsgálatok alapján u gyanis teljesen megbízható értékű bizonyítványok fognak kiadatni, s azok mellett vármegyénI'ŐRENDI IROMÁNYOK. XIX, 1896—1901. 11
