Főrendiházi irományok, 1896. XIX. kötet • 794-834. sz.
Irományszámok - 1896-795
84 795. szám. az ügyletekben foglalt minden egyes tőzsdei kötés alapján külön kiszámittatik, a mely számítás 1 ! mód folytán a leszámítoló iroda tetemes munkát fog megtakarítani. A törvényjavaslatnak ez az intézkedése a már emiitett szaktanácskozmányon nyilvánított óhajon alapszik és eme óhaj érvényesítése annál kevésbbé ütközhetett nehézségbe, mert az adó kiszámításának ily alapja, szemben azzal, hogy az adóegységek felfelé kerekitendők ki, a kincstárra nézve kétségtelenül kedvezőbb, mint azt a következő példával megvilágíthatom : 100 darab osztrák hitelrészvény négy tőzsdei kötést képez. Az árfolyamot 364 frtra véve, a 100 darab értékösszege 36.400 frtot tesz ki és így 37 adóegységet foglalván «magában, az ügylet után az adó 370 fillért tenne ki. Ugyanezt az árfolyamot alapul véve, egy kötés értéke 9.100 forintot tesz ki, a mi tíz adóegységet foglalván magában, az adó kötésenként 100 fillért vagyis a 100 darabot képviselő négy kötés után 400 fillért tesz ki. Ennek a szakasznak az a további intézkedése, hogy a bejelentésben foglalt minden egyes kötés után az adónak csak fele összege jár, az ügyletek kétszeres megadóztatásának elkerülésében találja indokát, tekintve ugyanis, hogy a leszámoló ívben mindkét szerződő fél egyaránt tartozik ügyleteit bejelenteni, egy és ugyanazon ügylet két leszámoló ivén nyer mindenkor kifejezést, holott az adó egy ügylet után csak egyszer követelhető. 16. §. A törvényjavaslat 1. §-a értelmében az adókötelezettség az ügyletek után lévén megállapítva, csakis természetes, hogy az okiratok, a melyek oly ügyletekkel kapcsolatban állíttatnak ki, a melyek leszámolásra való bejelentés utján már adó alá vonattak, további adókötelesség alá nem eshetnek; az adó lerovásának ellenőrzése szempontjából azonban szükséges, hogy ezek az okiratok oly megjelöléssel láttassanak el, a melyből legott kiviláglik, hogy leszámolás utján adófizetés alá vont ügyletekből származnak. 17. §. Az értéküzleti leszámolási rend határozatai alapján a leszámoló ivén kitüntetendő egyenleg alapján átveendő vagy szállítandó értékpapírok tekintetében a leszámoló ívhez »czím«-eket kell mellékelni. Az értékpapírok emez átvétele avagy szállítása a megkötött és a bejelentés utján adófizetés alá vont ügylet folyománya lévén, a leszámoló iroda tagjai részéről vagy ily tagok részére kiállított czímek önként érthetőleg további adófizetés alá nem eshetnek. Az értéküzleti leszámolási rend 13. §-a értelmében azonban, ha oly személyekkel köttettek az ügyletek, a kik a leszámolásnak nem résztvevői, az ív benyújtója úgy felelős ugyan mintha o maga tartoznék az értékeket átvenni vagy szállítani, de ha ily értékek átveendők köteles az illető czím csatolása mellett bejelenteni, ki részére szállitandók azok, s abban az esetben, ha értékeket kell szállitania, a czimet a leszámoló irodánál kell átvennie. Ezek a törvényjavaslatban emiitett »idegen czimtí« megnevezések, a melyek önálló ügyleteket képviselnek és a leszámolás utján való bejelentés alapján adó alá nem vonatván, a leszámoló iroda résztvevői által kiállított czímektől eltérőleg, adóköteleseknek voltak nyilvánitandók. 18. §. A budapesti értéktőzsdén leszámolásra kötött Összes ügyletek lebonyolítása, az értéküzleti leszámolási rend 1. §-a értelmében a Budapesti Giro- és Pénztár-Egylet Részvénytársaság vezetése alatt álló leszámoló iroda utján történik.
