Főrendiházi irományok, 1896. XIX. kötet • 794-834. sz.
Irományszámok - 1896-794
794. szám. 5 hogy evvel a szolgáltatással a legszegényebb néposztály van súlyosan terhelve, mert ennek a néposztálynak a naptár úgyszólván egyedüli olvasmányát képezi, s az általa fogyasztott olcsóbb minőségű naptárak vételárának jelentékeny részét a naptárbélyeg alkotja. Nem hagyható végül figyelmen kivül az a körülmény sem, hogy a naptárbélyeg megszűnése a nyomdai termékek teljesen szabad terjesztésének megvalósításához lényegesen hozzájárul. A naptárbclyeg elejtése továbbá nem fog érezhető hiányt okozni, mert az e czímen 1900. évre előirányzott-240.000 korona brutto bevételt, a kezelési költségek is terhelik s igy a várható tiszta jövedelem költségvetésünkben nem tesz jelentékeny számot. A hirdetési bélyegilleték, a mely a fennálló szabályok értelmében darabonkint, az ív nagyságához képest 2, illettőleg 4 fillért tesz ki, súlyos teherként nehezedik különösen a kisebb iparosok és kereskedőkre, de terhes az a nagyiparosra és kereskedőre is, a mennyiben ez a szolgáltatás jóval többet tesz ki, mint magának a hirdetésnek előállítási költségei. Annyival inkább érezhető ez a teher, mert Ausztriában a hirdetési bélyeg már régen el van törülve, az osztrák ipar és kereskedelem tehát e tekintetben máris tetemes előnyben van a fejletlenebb magyar ipar és kereskedelemmel szemben, a mely előny a fennálló gazdasági kapcsolat folytán lépten-nyomon érezhető. Ha már most figyelembe veszszük azt, hogy a hirdetményi bélyegilleték czímén várható bevétel, — a melynél még a kezelési költségek is szem előtt tartandók, — 1900. évre 70 000 koronában van felvéve, ennek az illetéknek a fentartása nem volna indokolható. A hirlapi beiktatások után járó illeték eltörlését a már felsorolt általános indokokon kivül, ugyancsak az teszi időszerűvé, hogy ez az illeték szintén igen súlyosan nehezedik az ipar és kereskedelemre, a mennyiben igen költségessé teszi, s ez által megneheziti a hirdetések közzétételét, a melyeknek az ipar és kereskedelem emelésére való kedvező hatását elvitatni nem lehet. Figyelemre méltó körülmény az is, hogy Ausztriában a hirlapi iktatási illeték már régen meg van szüntetve, s legújabban ott a hirlapbélyeg is eltörültetett, a mi az ottani üzleti világot a mienkkel szemben hirdetés dolgában versenyképesebbé teszi. Pénzügyi eredményét tekintve, a hirlapiktatási illeték elejtése nem kicsinyelhető ugyan, a mennyiben e czímen az 1900. évi költségvetési előirányzatban 460.000 korona szerepel bevételként, ámde ennek s a hirdetményi illetéknek elejtése által a hazai kereskedelem és ipar helyzetének tetemes javulása várható, s ezen javulás folytán az iparosok és kereskedők adózó képességének emelkedése, illetve a kereseti adók alapját képező hozadék nagyobbodása minden valószínűség szerint bőven fogja kárpótolni az itt elvesztett jövedelmet. A külföldi hírlapok és külföldi időszaki lapok bélyegilletékének megszüntetését indokolta teszi magában véve az a körülmény, hogy az e czímen várható bevétel nem jelentékeny. Nem indokolható tehát semmivel sem, ennek a mai viszonyok közé különben sem illő szolgáltatásnak a további fentartása. Megjegyzendő, hogy Ausztriában a külföldi hírlapok és a külföldi időszaki lapok 1900. évi január 1-étől kezdve nem esnek bélyegilleték alá. A törvényjavaslat 1. §-a megállapítja azokat az időpontokat, a melyekben a naptárak, illetve a hirdetmények, hirlapi beiktatások, külföldi hírlapok és időszaki lapok bélyegkötelezettsége megszűnik. Elrendeli továbbá, hogy az ezen időpontokig esedékessé váló ilynemű illetékek pontosan lerovandók, s el nem engedhetők. Ez utóbbi rendelkezés a dolog természetéből folyik s abban leli indokát, hogy az 1900. évi június hó 30-áig, illetve az 1900. évi deczember hó 31-éig esedékes illetékek le nem rovása, vagy elengedése által, egyesek, mások rovására, jogtalan előnyt nem igényelhetnek.
