Főrendiházi irományok, 1896. XVIII kötet • 765-793. sz.

Irományszámok - 1896-773

773. szám. 147 eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös használata iránt engedélyes a szigetvári állomást illetőleg a m. kir. államvasutak közbejöttével a kir. szab. pécs-barcsi vasút részvénytársaság igazgatóságával, Kaposvár állomást illetőleg pedig a m. kir. államvasutak igazgatóságával a kereskedelemügyi m. kir. minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomásokon szükségessé váló új építkezések és átalakítások költségeit engedélyes az új építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használatára vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkai ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használata, akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7. §. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 2,172.800 frt, azaz: kétmilliószázhetvenkétezer nyolczszáz forintban állapittatik meg, mely tökéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 125.000 forintot tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi m. kir. minister a m. kir. pénzügyministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 20.000 frt kihasítandó és készpénzben vagy a helyi érdekű vasútnak a kibocsátási árfolyamon számitandó elsőbbségi részvényeiben elhelyezve, mint tartalék külön kezelendő. Ezen tartaléktőke, valamint a jelen engedélyokirat 21. §-a értelmében a tartalékalap növelésére fordítandó Összeg csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható. 8. §. Az engedélyes köteles a forgalmi eszközöket, síneket és egyéb az épitésnél és az üzletnél használandó anyagokat a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye. Az engedélyes vagy az építési vállalat által megjelölendő épitésvezető megerősítése, valamint az épitésnél alkalmazott többi személyzet qualificatiójának és alkalmazási módozatainak szabályozása a kereskedelemügyi m. kir. ministernek tartatik fenn. Az engedélyes továbbá köteles a vasútépítésnél alkalmazott munkásokról az államvasuti építkezésekre vonatkozó feltétfüzetek általános határozmányainak 14. §-ában megállapított módon gondoskodni. 9. §. A pálya műszaki felülvizsgálatát a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeli el. A mennyiben az évszak és az időjárási viszonyok megengedik, a pálya műszaki felül19*