Főrendiházi irományok, 1896. XVII. kötet • 752-764. sz.
Irományszámok - 1896-757
757. szám. 291 országos vásárokra vonatkozólag általánosságban érdekes tudnivalókon kivül (a vásárjog keletkezése, jellege — kirakó- vagy állatvásár—, terjedelme, stb.) a vásárterekre fordított beruházásokra, a vásári jognak különböző kezelési módok szerint változó jövedelmezőségére, a helypénzjövedelemre, a vásári jövedelmeknek a község háztartásában való szerepére, a vásárok látogatottságára, a szomszéd vásároknak befolyására, a vásártartó községek közlekedési viszonyaira, a községben különösen virágzó iparágak kitüntetésére s végül még oly kérdésekre, a melyek annak megitelesére szolgálnak, hogy a szokásos vásárok látogatásánál az iparost mily költségek terhelik. A môly országos vásártartó községekben hetivásárok és úgynevezett búcsúvásárok tartatnak, ott a Legfontosabb adatok az országos vásárok tulajdonképeni jelentőségének helyes mérlegelhetése szempontjából ezekre vonatkozólag is kérdeztetnek. A kérdőívet a vásártartó községek és egyéb vásárjogosultak a vásári biztosnak s az illetékes ipartestületnek vagy ipartársiilatnak közreműködésével töltik ki. A kitöltött kérdőívek nem közvetlenül a magyar kir. központi statisztikai hivatalhoz terjesztetnek be, hanem tekintettel a kérdőívek számos, közgazdasági szempontból fontos oly rovataira, a melyekre adott válaszok helyes mérlegelése a helyi viszonyok ismeretét feltételezi, — beható felülvizsgálás végett előbb egy bizottságnak fognak kiadatni, mely az illetékes törvényhatóság első tisztviselőjének elnöklete alatt a kereskedelmi és iparkamara s a törvényhatóságban netalán létező gazdasági egylet két-két kiküldöttjének s a törvényhatósági közgazdasági előadónak és a l'őszámvevőnok rósz vételé vei minden törvényhatóságban külön alakittatik meg. Az adatszolgáltatási kötelezettség az emiitett bizottságok tagjainak a felülvizsgálatban \ aló közreműködésén kivül tulajdonképen a vásártartó községekre és általában minden vásárjogosultra nenezedik s a mennyiben ezek között magánszemélyek is vannak, az I í^í»7. évi XXXV. törvényczikk 3. §-a értelmében megemlittetik, hogy az adatgyűjtésnek ezen ága részben magánszemélyek adatszolgáltatásán alapszik. (A kérdőívet 1. a mellékletek 53—61 lapjain.) /*) Az 1900. évi népszámlálás. Az 1900. évi népszámlálás részint a. népszámlálásról szóló külön törvény, részint pedig az 1897. évi XXXV. t.-ez. alapján hajtatik végre, melynek úgy az adatszolgáltatók kötelességére, valamint az adatgyűjtésnél közreműködőknek felelősségére vonatkozó rendelkezései a népszámlálási törvény által a népszámlálási munkálatra is kiterjesztetnek. Ebből következik egyszersmind, hogy a népszámlálási munkálat és a népszámlálásnál alkalmazandó adatgyűjtő minták a statisztikai hivatalnak az 1897 évi XXXV. t.-cz. 3. §-a értelmében szerkesztett rendes munkatervébe felveendők, minélfogva az 1900. évi népszámlálásnak tárgyát, módszerét a felvételnél alkalmazandó kérdőívekkel együtt a következőkben ismertetem: Az 1900 évi népszámlálás is, mint már a Legutóbbi, L89Q-bep végrehajtott népszámlálás, a népesség számának és fontosabb közérdekű viszonyainak megállapításán kivül ki fog terjeszkedni az épület- ós lakásviszonyokra ; e mellett azonban ezúttal különösen nagy gond fordíttatván a népesség foglalkozási, főképen szoeziális szempontból fontosabb viszonyainak kiderítésére, egyrészt az e tekintetben gyűjtendő adatoknak, m részt pedig a nagyiparról külön felvétel útján gyűjtött s az ipariéi ügyelők közreműködésével évenkint megújitani tervezett adatgyűjtéseknek kiegészitéseképen a 20-nál nem több segéddel vagy segéd nélkül dolgozó, tehát kisipari vállalatok tulajdonosaihoz intézett külön kérdőpontok útján a kisipar üzemi viszonyainak (alkalmazott motorok ós egyéb munkagépek, feldolgozott anyagok és előállított termeivények) számbavétele is az 1900. évi népszámlálásnak egyik főfeladatául tűzetett ki. Ez utóbbi kérdések az adatgyűjtés teljessége érdekében külön kérdőív alakjában pótlólag azon iparvállalatoknak is meg fognak küldetni, a melyek, mint jogi személyek (részvénytársaságok, szövetkezetek, stb.) a népszámlálás alkalmával a felvételt kikerülik, vagy amely iparvállalatok tulajdonosairól 87*