Főrendiházi irományok, 1896. XVII. kötet • 752-764. sz.
Irományszámok - 1896-752a
753. szám. 21 történvén, a magyar országos bizottság kiindulási pontul csakis a jelenlegi törvényes állapotot, t. i. a 31*4 0 /o-ot tekintheti. De ezen arányszám és az osztrák részről kiindulási pontul vett 38°/o közt még azon lényeges különbség is forog fenn, hogy a 3l*d°/o törvényen alapul, mig az osztrák 38°/o teljesen ökényszerű és magyar részről soha nem helyeselt számitás eredményét képezi. Midőn a magyar albizottság ezen okokból az osztrák javaslatot a maga részéről elfogadhatónak nem tartja, másfelől ezen javaslatból mégis azon következtetést vonja le, hogy az osztrák bizottság habár nem formailag, de mégis lényegileg a 32 és 38 közt fekvő középszámot, t. i. 35°/o-ot hozza javaslatba. Feltéve, hogy az osztrák bizottság ezen 35°/o-os számot nem tekinti ultimátumnak, mert ez eu határig a magyar országos bizottság semmi körülmények között nem fogna elmehetni, a magyar albizottság késznek nyilatkozott ama javaslatot ad referendum venni ós a magyar országos bizottság ellenjavaslatát kikérni. Az országos bizottság albizottságának eljárását helyeslő tudomásul veszi ós hosszabb beható vita után abban állapodik meg, hogy az általa teendő ellenjavaslat formulázásánál azon számitási módot tekinti irányadónak, mely 1887-ben a magyar országos bizottság részéről mint aránylag legjobb hozatott javaslatba. Ezen számitási módot a legújabban előterjesztett adatokra alkalmazva, Magyarországot^ praecipuumot is beleértve,33 8d°/o-nyi kvóta terhelné. Hogy azonban a további alkudozásra némi tér maradjon, a hetes albizottság utasittatik, hogy ne ózon teljes összeget, hanem csak 33°/o-ot hozzon javaslatba az osztrák 35°/o-kal szembon. Tisza Kálmán elnök úr ő nagymóltósága emlékezteti a bizottságot, hogy már annak első ülésében, midőn az elnöki széket elfoglalta, kijelentette, hogy neki november 12-én el keilend utaznia; kéri tehát a bizottságot u °gy a délután folytatandó tanácskozásra
