Főrendiházi irományok, 1896. XVI. kötet • 674-752. sz.
Irományszámok - 1896-697
697. szám. 89 À tényleges épitési és üzletberendezési költség pályakilométerenkint 32.722 forintban, összesen tehát 946.000 frtban állapíttatnék meg. A 946.000 frtnyi tényleges épitési és üzletberendezési tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 144.134 frt, beruházási tartalékalap képzésére pedig 10.000 frt forditandó. Károlyi-Erdőd csatlakozási állomás kibővitésére és átalakítására, továbbá Szatmárgőzfűrész állomáson szükségessé váló egynémely munkára és létesítményre fO.000 frt, illetve 40.500 frt lesz külön tartalékalapba helyezendő, mely összegekből az esetleg felhasználatlanul maradó megtakarítások szintén a rendes tartalékalap gyarapítására fognak annak idején fordíttatni. A tényleges épitési és üzletberendezési tőkének beszerzése akként terveztetik, hogy annak 35°/o-a erejéig törzsrészvények, a további 65°/o erejéig pedig 78°/o kibocsátási árfolyam alapul vétele mellett számított 5°/o-os elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki. Az 1888. évi IV. t.-czikk 4. §-a alapján a postának az egész vonalon ingyen szállítása fejében fizetendő átalány 50 egymásután következő éven át évi 1.000 frtban, az idézett tőrvényczikk 7. §-a alapján a helyi érdekű vasutak segélyezésére szolgáló költségvetési adományból adandó külön állami segély pedig szintén 50 egymásután következő éven át fizetendő évi 2.500 frtban állapíttatott meg oly kikötéssel, hogy úgy a postaátalány, mint a kölön állami segély 20.000 frtnyi és 50.000 frtnyi tőkeértéke fejében ugyanannyi, összesen tehát 70.000 forint névértékű törzsrészvény lesz engedélyesek, illetve jogutódjuk által az állam tulajdonába átadandó. Minthogy a postaátalány a tényleges épitési és üzletberendezési tőke 2.i°/o-át, a külön állami segély pedig 5.2°/o át teszi; — a segélyezés az 1888. évi IV. t.-cz. 4. és 7. §-aiban megállapított 10—10%-nyi maximális segélyezés mérvén jóval alul marad. A törzsrészvénytőkének az állami hozzájárulások aránylagos részének beszámításával még fedezetlenül maradó része, a törvényhatósági, községi és magánérdekeltségi hozzájárulásokban talál fedezetet. A vasút saját üzemben fog kezeltetni. Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a helyi érdekű vasutakkal szemben kikötni szokott engedélyezési, épitési és üzletberendezési feltételekkel. Az előadottak alapján, annak megjegyzése mellett, hogy ezen vasút által két már meglevő pálya nyervén összeköttetést, az 1880. évi XXXI. tőrvényczikk 1. §-a értelmében csak a törvényhozás által engedélyezhető, valamint annak tiszteletteljes bejelentése mellett, hogy hivatali elődöm, tekintettel a múlt télen az ország felső vármegyéiben uralgott ínséges állapotokra, melyek a munka nélkül szűkölködő lakosság foglalkoztatását égető szükséggé tették,— a vasút épitési munkáira az ideiglenes épitési engedélyt, a tervezők kárára és veszélyére és a magánjogok sérelme nélkül megadván, a vasútvonal teljes kiépítése rövid idő alatt eszközölhető;—van szerencsém a helyi érdekű vasútnak engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot azzal a kéréssel a T. Házhoz benyújtani, hogy azt tárgyalás alá venni, elfogadni és hasonló czélból a főrendiházhoz átküldeni méltóztassék. Budapest, 1899. évi november hó 11-én. Hegedűs Sándor s. k., kereskedelemügyi m. kir. minister. FŐRENDI IROMÁNYOK. XVJ. 1896 1901. 1SJ
