Főrendiházi irományok, 1896. XVI. kötet • 674-752. sz.
Irományszámok - 1896-696
72 696. szám. g) azon bányászati vállalatok, a melyek fémeket lugzás, foncsorozás vagy villamosság alkalmazása mellett termelnek, továbbá briquette-gyárak, a mennyiben hazai anyagot dolgoznak fel ; h) műtrágya-, maláta-, dextrin-, burgonyaszörp-, növényi olaj-, katángpörkölő-, pótkávéés conserv-gyárak ; tejet ipari czikkekké feldolgozó telepek ; rizshántoló malmok, a mennyiben hazai rizsét dolgoznak fel; sózott-, szárított-, füstölthús-, kolbász- és kolbászféléket készitő ipartelepeknek kizárólag kiviteli üzletága; i) cognac-gyárak, melyek borból vagy törköly-borból lepárolás utján állítják elő a cognacot, amennyiben a rendeletileg megállapítandó ellenőrzési szabályoknak magukat alávetik; j) ásványolajgyárak és ásványolajat-, továbbá a káli-sókat kutató és termelő vállalatok ; k) villamosságot előállító ipartelepeknek azok az üzemei, melyek ipari czélokra hajtóerőt szolgáltatnak. 3. Kézmüiparosokból vagy mezőgazdákból alakult szövetkezetek, a mennyiben ezen törvény 1. §. 2. a—k) pontjaiban felsorolt czikkeket állítanak elő. 4. Mindazon vállalatok, a melyek nagyobb számú háziiparosok redszeres foglalkoztatására vannak alapítva. 5. Az 1893. évi XXII. t.-cz. 13. §-ában emiitett tengeri hajóépítő telepek, tengeri hajógyárak és csúszdák, valamint a műszaki igényeknek megfelelően berendezett hajójavítóműhelyek, úszó és száraz dockok. 2. §. Az 1. §-ban emiitett gyáraknak, illetőleg ipartelepeknek az 1870. évi LI. t.-cz. 2. §-ában már megadott házadó-mentességen kivül a következő állami kedvezmények adatnak: a) fölmentetnek a keresetadó alól, illetőleg a bányaadó és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója alól, valamint az ezen adók után járó községi pótlék s kereskedelmi és iparkamarai illetékek alól, végre az általános jövedelmi pótadó alól; b) felmentetnek a gyári telkek és épületek, valamint azok tartozékát képező gyári gépeknek megszerzéseért és átírásáért járó illetékek és községi díjak alól ; ha pedig az ily vállalatok részvénytársaság alakjában létesíttetnek, illetőleg ha a kedvezmények érvényének tartama alatt részvénytársaságokká alakulnak át, ezenfelül az illetékegyenérték alól, továbbá a részvénytársaság megalakulásával és esetleg a részvénytőke megnagyobbításával, valamint a részvényeknek vagy elsőbbségi kötvényeknek ugy a megalakuláskor, mint a működés ideje alatt tőkefelemelés czéljából történő kibocsátásával járó szerződések, az e szerződésekkel kapcsolatban kiállitott egyéb okiratok és a részvények és elsőbbségi kötvények után járó bélyeg és illetékek és községi díjak alól; c) az emiitett vállalatok által gyári czélokra szükségelt tisztátalan sót a pénzügyminister az 1875. évi L. t.-czikk 13. §-ban meghatározott áron alól is átengedheti és az ezen só kiszolgáltatása alkalmával az illető vállalat által leteendő biztosítékok ősszegét az emiitett §-ban foglalt mértéken alól is megállapíthatja; d) az 1890. évi I. t.-czikk 159. §-ának hatálya az ezen tőrvény alapján kedvezményezett iparvállalatokra is kiterjed. 3. §. A kedvezmények hatályba lépésük napjától számítandó legfeljebb 15 évre engedélyezhetők. Újonnan létesült gyárak a kedvezmények megadását üzembe helyezésük napját követő legfeljebb három éven belül tartoznak kérelmezni, ellenkező esetben részükre kedvezmények nem engedélyezhetők.
