Főrendiházi irományok, 1896. XVI. kötet • 674-752. sz.

Irományszámok - 1896-689

689. szám. 5B 689. szám. (55. ülés, 766. jegyzőkönyvi pont.) Jelentése á főrendiház közgazdasági és közlekedési bizottságának „a vizimunkálatoknál, az út- és vasútépítésnél alkalmazott napszámosokról és munkásokról" szóló törvényjavaslat tárgyában. A szőnyegen lévő törvényjavaslat lényegileg nem egyéb, mint a gyakorlatban nagyon üdvösnek bizonyult 1898 : II. törvényczikknek a föld- és az azzal kapcsolatos munkával foglalkozó napszámosokra és munkásokra való kiterjesztése. E törvényjavaslat benyújtását azon körülmény teszi indokolttá, hogy ámbár a nagyobb árvízvédelmi és vízszabályozási munkák befejeztével a földmunkánál keresetet találó munkások száma csökkent, munkásaink tekintélyes részének ennek daczára ma is az u. n. kubikmunka képezi rendes foglalkozását. A munkaadó és munkások közötti jogviszonyok szabályozásának szüksége mindaddig nem nyilvánult oly kifejezetten, a mig az ilyen munkára bőven kínálkozott alkalom s a mig a munkások főleg a lakhelyeik közelében teljesíthető munkálatok végzésére !s nagyobb számban vállalkoztak, holott manapság, mikor a kevesebb számú munkaadó és a Jelzett építéseknél előforduló, azonban szorosan véve nem ipari jellegű munkát hivatásszerűen ttem végző munkások egymásra való utaltsága a szélesebb körű verseny előnyeit egyaránt nélkülözi, az emiitett tényezők közötti jogviszonyoknak törvényhozási úton leendő rendezése valóban elodázhatlanul szükségesnek mutatkozik. Ez emiitett főczélon kívül azonban van a törvényJavaslatnak egy további, oda irányuló czélzala is, hogy t. i. azért is szükséges eme jogviszonyok törvényhozásilag leendő szabályozásáról már eleve gondoskodni, hogy azon esetre, ha a belvizkvezetések, az öntöző-csatornák létesítése és közútjaink kiépítése az eddiginél nagyobb mértékben f

°gna bármikor foganatba vétetni, a munkaadó és a földmunkások jogviszonyainak szabályozatlan ts rendezetlen volta a földmunka vállalása és létesítésétől senkit vissza ne riaszszon. Az egész Javaslatot átlengi az 1898 : II. törvényczikknek szelleme, noha a föld- és mezőgazdasági munka különböző természeténél fogva természetesen rendelkezései sem lehetnek azonosak a mezőgazdasági ^unkára vonatkozó rendelkezésekkel, hanem azok a földmunkások specialis viszonyaihoz voltak alkalmazandók. Minthogy a javaslat, a munkaadók jogos érdekeinek biztosítása mellett kiváló súlyt helyez a munkások jogos érdekeinek védelmére s mindama visszaélések meggátlására, melyek az eddigi e

légülellenségnek okai lehettek, minthogy továbbá a javaslat figyelmes áttanulmányozásánál mi

ndenki meggyőződhetik arról, hogy az azt beterjesztő földmívelésügyi kormány rendelkezé-