Főrendiházi irományok, 1896. XVI. kötet • 674-752. sz.
Irományszámok - 1896-675
36 675. szám. nyaik s általában szolgálatuk jellege az igazságügyministeriumba való beosztás következtében nem változnak és hogy ez csak a működési kör tekintetében idéz elő különbséget köztük és a többi bírósági hivatalnokok közt: mégis, minden kétség eloszlatása végett, kivánatos a javaslat 5. § ának kifejezett rendelkezése, a javaslat 3. §-ában kifejtetteken felül, különösen még két másik szempontbői is. Az első szempont az, hogy ezen bírósági hivatalnokoknak, — kiknek fogalmi meghatározását ugyancsak az 1891 : XVII. t.-cz. 64. §-a tartalmazza, — illetményei ugyanazok legyenek, mint a Budapesten elhelyezett biróságoknál és ügyészségeknél elhelyezett, megfelelő fizetési osztályú bírósági hivatalnokokéi, a mely intézkedés, méltányosságánál fogva megokolásra nem szorul. A másik szempont pedig az, hogy érvényes jogszabályaink nem oldják meg kétséget kizáró világossággal azt a kérdést, vájjon a gyakorlati bírói vizsgálatra és az ügyvédi vizsgálatra bocsáthatás tekintetéből, beszámitandó-e az igazságügyministeriumban töltött joggyakorlati idő ? Az ügyvédi rendtartásról szóló 1874 : XXXIV. t.-cz. 5. §-ának 2. pontja szerint ugyanis az ügyvédi vizsgálatra bocsáthatáshoz szükséges három évi joggyakorlat »biróságnál, kir. ügyészségnél, a m. kir. kincstári vagy közalapítványi ügyészségnél, kir. közjegyzőnél és ügyvédnél tölthető ki«. A gyakorlati birói vizsgálatra bocsátáshoz szükséges három évi gyakorlatból pedig, az 1891 : XVII. t.-cz. 19. §-a szerint, legalább két év biróságnál töltendő, egy év pedig a kir. ügyészségnél, ügyvédnél, m. kir. kincstári vagy közalapítványi ügyészségnél vagy kir. közjegyzőnél tölthető. Mindkét törvény pedig megegyezik abban, hogy a joggyakorlatba csak az az idő számíttatik be, a mely kizárólag abban töltetett (1874. évi XXXIV. t.-cz. 5. §. 3. bekezdés; 1891 : XVII. t.-cz. 20. §.). A gyakorlat a birósági hivatalnoknak az igazságügyministeriumban töltött joggyakorlati idejét a biróságnál töltött gyakorlati idővel egyenlő értékűnek tekinti, annál inkább, mert az igazságügyministeriumban működő joggyakornok, aljegyző vagy jegyző valósággal ama biróság (ill. ügyészség) létszámába tartozik, melyhez kinevezték és birósági hivatalnoki jellegén semmi változás nem történt. Ennek daczára az 1874 : XXXIV. t.-cz. 5. §-ának és 1891 : XVII. t.-cz. 19. §-ának kétséget kizáró hiteles értelmezése végett, a melyre egyedül a törvényhozás jogosult, kivánatos, az eddig kifejlődött helyes gyakorlatnak megfelelően, a javaslat 5-ik §-ában foglalt rendelkezésnek törvénybe iktatása. A 6-ik §. a tőrvény hatályát az 1889 : XLV. és 1894 : XXXVII. t.-czikkeknek megfelelően öt évre korlátozza. A törvény hatályának kezdőpontját pedig azért kell 1899. évi január hó 1-jében meghatározni, mert addig az 1889 : XLV. és az 1894 : XXXVII. t.-cz. marad érvényben. A §. második mondata a szokásos végrehajtási záradékot tartalmazza. Budapest, 1899. évi november hó 4-én. Dr. Plósz Sándor s. k., m. kir, igazságügy minister.
