Főrendiházi irományok, 1896. XVI. kötet • 674-752. sz.
Irományszámok - 1896-738
222 738. szám. 4. hogy az átfutó kezelésben előforduló nagy összegek elszámolása és évközben való ellenőrizhetése iránti intézkedések még nem voltak megoldhatók ; 5. hogy időközben a ministertanács f. é. szeptember 6-án kelt 30. sz. határozatával elintéztetett azon kérdés, vájjon az állami leltárba felveendő-e azon ingatlanok értéke is, melyeket az állam mások által bizonyos czélra föltótelesen átengedett területen létesített, vagy a melyek az állam tulajdonát képező területen idegen pénzen létesíttettek és csak idővel mennek át az állam végleges tulajdonába. 6. hogy az 1896-iki ezredéves országos kiállítás számadásai szerint 5,308.753 frt 7OV2 kr. bevétel mellett a kiadások 5,302.860 frt 63 krra rúgtak és az 1898. év végével még 28.683 frt 86 l /2 kr. várható bevétel maradt hátralékban s végül 7. hogy az állami számvevőszék jelentésében az állami főbb jövedelmi ágak, állami javak és állami üzemek és intézetek kezelési eredményeiről kimerítő és részletes kimutatásokat adott, melyek által az egész kezelés áttekinthetőbbé válik. Felhívja ezúttal a bizottság az országgyűlés figyelmét azon körülményre, hogy a menynyiben az alapok és alapítványok ellenőrzése ügyében folyt szaktanácskozmányok befejeztettek, a kormány az ellenőrzés rendezésére felszólittassék, továbbá javaslatba hozza a bizottság, hogy a 100.000 frtot meghaladó építkezések és beruházások állásáról szóló külön kimutatások jövőben mellőztessenek, miután azok a zárszámadásban úgyis fel vannak sorolva. A bizottság nem mulaszthatja el őszinte elismerésének ' kifejezést adni a kormány irányában, hogy az állami háztartás egyensúlyának fentartását tevékenyen előmozdította, továbbá az állami számvevőszéknek, illetve annak érdemdús elnökének, hogy áthatva feladata nagy fontosságától, jelentéseit oly részletekkel kiséri, melyek által a felhalmozott adatok a lehető legáttekinhetőbbekké válnak, továbbá hogy a zárszámadásokat akként csoportosítja, hogy az államháztartás minden tényezője és azok hatása az eredmények alakulására tisztán megvilágittatnak. Ezek után a bizottság kijelenti, hogy az 1898. évi VI. törvényczikkből mutatkozó öszszes eltéréseket beható bírálat után indokoltaknak, vagyis olyanoknak tekinti, melyek részben a viszonyok behatása alatt keletkeztek, részben közgazdaságilag halaszthatatlan érdekek kielégítése czéljából szükségesek voltak. Részletes felülvizsgálat után a Vaskapu-szabályozás 1898. évi munkálatait és költségeit is indokoltaknak találta a bizottság. Mindezekből kifolyólag van szerencsénk a köretkező határozati javaslatokat előterjeszteni és azok elfogadását kérni, 11. m.: »I. Az 1898. évi költségvetés és az azt kiegészítő törvények alapján a ministerium részére engedélyezett hitelekkel szemben az 1898-iki számadási évben és annak pótnegyedében előfordult túlkiadások, előirányzat nélküli kiadások és kevesebb bevételek jóváhagyatnak, — ezekre, — valamint az. államháztartás 1898. évi kezelésének a zárszámadásban részletezett összes eredményeire vonatkozólag a kormánynak a törvényszerű felmentvény megadatik. II. Az aldunai Vaskapunál s az ottani zuhatagoknál levő hnjózási akadályok elhárításáról szóló 1888. évi XXVI. törvényczikk 1. §-ában nyert felhatalmazás alapján a kereskedelemügyi magyar kir. minister által az 1889. évi XII. törvényczikk utasítása szerint az aldunai Vaskapu-szabályozási munkálatok 1898. évi költségeiről, ugyanazon törvényczikk értelmében előterjesztett számadás jőváhagyatik és a kormánynak a torvényserü felmentvény megadatik.« -Kelt Budapesten, 1899. évi november hó 16-án. Fest Lajos s. k, Benke Gyula s. k. y a zárszámadás-vizsgáló bizottság elnöke. a zárszámadás-vizsgdló bizottság előadója.
