Főrendiházi irományok, 1896. XVI. kötet • 674-752. sz.
Irományszámok - 1896-698
100 698. szám. II. Alépítmény. A pálya alépitménye egy vágányra készítendő, de a főldbeváltás, illetve esetleg kisajátítás már most kétvágányú vasút és összes tartozékai számára szükséges terjedelemben foganatosítandó. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 12.5 (tizenkettő s fél) °/oo-ben állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 225 méternél kisebb sugárral nem szabad birniok. A pálya szabványos koronaszélessége, az alépitmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 4.o (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővitésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2.5 m. magasságig l 1 /» vagy l 1 /. lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább l x /2 lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egylábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltés felőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a víz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. Mindennemű anyagtermelési és lerakási helyek mindig a földterületek lehető kímélésével, köz-és magánérdekek károsítása nélkül, valamint akképen választandók, illetve állapitanclófc meg, és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésre és vízlefolyásra, valamint a pályatest és tartozékainak megfelelő és czélszerü előállitására és fentartására nehézséget, akadályt vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok minél rendesebb és szabályosabb alakkal és fenékkel, illetve koronával bírjanak. Megállapittátik azonkívül, hogy nem szabad anyaglerakási helyeket akképen elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az által a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, a hol az lehetségesnek és szükségesnek fog találtatni, megfelelő mérvben és módon viztelenitendők lesznek, — olyképen azonban, hogy az által más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába és az esetenként mellette nyitandó anyagárok közt legalább 0'8 méter széles padka hagyandó és ugyaniiy szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. A pálya előállitására szükséges anyagárkok vagy egyéb anyagtermelési helyek elrendezése és kihasználása, valamint anyagfeleslegek deponálása mindig olyképen eszközlendő, hogy az által később a második vágány pályatestének és tartozékainak kiépítése megnehezítve és megdrágítva ne legyen. Szálas- vagy csemeteerdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azon védszalagok, a melyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az elhatárolási szabályzatbau előirt szélességben beváltandók, illetve kisajátitandók és mint pályatulajdon elhatárolandók. Ezen beváltás, illetve kisajátítás csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű véd-
