Főrendiházi irományok, 1896. XV. kötet • 640-673. sz.

Irományszámok - 1896-661

38 661. szám A pénztigyminister úrral e részben folytatott tárgyalások eredményeként a posta-takarékpénztár részére a Hold-utcza felé eső tömbök egyike, összesen 692.62 négyszögöl kiterjedésben tartatik fenn négyszögölenkint 1.000 korona vételárban, úgy, hogy a telek teljes vételára 692.620 korona lenne. Magának az új épületnek költségei hozzávetőleges megállapításánál kiindulási pontul vétetett, hogy a kijelölt telken egy magas souterrainnel, földszinttel és három emelettel biró épület emeltetik, az az udvaron pedig a pénztár helyiségéül egy emelet magasságú csarnok létessittetik. Számba vétetett továbbá nemcsak az épületnek az üzlet kifogástalan lebonyolítása folytán megkívánt czélszerü beosztásának érdeke, hanem a későbbi terjeszkedés lehetősége is, ezért, nemkülönben az építkezés pénzügyi részének sikeres megoldhatása érdekében a hivatali helyiségek mellett az is terveztetik, hogy a helyiségek egy része különféle emeleteken bérlakásoknak legyen fentartva mindaddig, mig az intézet forgalmának fokozatos emelkedése azoknak részenként való felmondását szükségessé nem teszi. A postatakarékpénztár által ez idő szerint elfoglalt hivatalos helyiségek térfogata 3.510 m

2

; az új épületben elfoglalható hivatali helyiségek térfogata 4.486 m

2

; a többlet tehát 976 m

2 lenne, ezenfelül azonban a későbbi terjeszkedésre rendelkezésre maradna az egyeelőre bérlakásokra szám terület, vagyis még 2.023 m

2

. Mindezek számbavételével az intézeti ház költségeit a telek vételárának, nemkülönben az építkezés tartamára szükséges intercalaris kamatoknak beleértésével kerekösszegben kétmillió koronában irányozom elő, melyből előzetes számítás szerint esnék, mint már említeni volt szerencsém,— a telekre 692.620 korona, az építkezésre 1,082.076 » berendezési tárgyakra 60.000 » építés regie-kiadásokra 51.082 » intercalaris kamatokra az épités tartama alatt 114.000 » Általánosságban ily módon megvilágítva az épület emelésének szükségét és czélszerúségét, valamint az azzal járó hozzávetőleges költségek összegét, át kell térnem a javaslat egyes szakaszaiban foglalt azon további intézkedések indokolására, melyek az építkezés pénzügyi keresztülvitelével függnek össze. A javaslat 2-ik §-a szerint a szükségelt kétmillió koronányi összeg fedezetére a postatakarékpénztár tartalékalapja vétetnék igénybe s pedig a 3-ik §. szerint olykép, hogy a szükségelt összeg ez alapból kihasittatván, a házba ruháztassék bele s így ez azután a tartalékalapnak képezné részét. Pénzügyileg ez a megoldás minden egyéb módozatnál előnyösebbnek ígérkezik. A mennyiben ugyanis a tartalékalapból kétmillió korona a házba beruháztatik, csupán ez összegnek a tartalékalap által ez idő szerint értékpapírjai után élvezett kamatlábbal, vagyis 4°/c-kal való további kamatoztatását keilend biztositanom, illetve az adókat és egyéb kiadásokat is tekintve — az évi bérjövedelmet, mint kamathozadékot, mintegy 84.000 koronával megállapítanom. Ezen szükségletnél mint fedezet számba jön a magánlakásoknak fentartott helyiségek utűn várhaló 17.000 korona bérjövedelem, ennek levonásával maradna tehát a postatakarékpénztár terhére 67.000 korona. Tekintve, hogy, mint már jelezni alkalmam volt, a postatakarékpénztár terhére esö házbér már most 60.000 koronával szerepel, ezen bérösszeg és a tartalékalapnak 4°/o-os további kamatoztatása czéljából fizetendő 67.000 korona közt máris csekély az eltérés, e mellett azonban számba veendő, hogy a mennyiben a postatakarékpénztár