Főrendiházi irományok, 1896. XIII. kötet • 595-601. sz.
Irományszámok - 1896-595
595. szám. 49 hektoliternyi mennyiségére nézve a törvény 8. §-ában engedélyezett jutalmon felül még hektoliterenként 5 frtban megállapított külön kiviteli jutalmat engedélyez. Ez a külön kiviteli jutalom a külföldi szesz-árak és a kontingens-szesz belföldi árának számitásba vétele mellett állapíttatott meg 5 frtnyi kiméretben azért, mert ezen összeg biztosítja azt, hogy a kontingensszesznek ez a fölös része a külföldön tényleg elhelyeztethessék és ez által készleteink apaszthatok legyenek. Az ezen intézkedés folytán a fölös kontingens-készletek apasztása tekintetében várt hatásról az indokolás általános részében már nyilatkoztam s itt még csak azt említem meg, hogy a külön kiviteli jutalomban részesített évenkinti 100.000 hektoliternyi kontingens-szesz a két terület között azok eddigi kontingensének arányában osztatott fel és hogy a kiviteli jutalmakat mindenik terület maga fedezi. A magyar korona országaira az emiitett arány szerint eső 46.660 hektoliternyi mennyiség a szesz-szabadraktárak és a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék között — a mennyiben az egyes ilyen vállalatok adóval terhelt szeszkészlete 50 hektolitert meghalad — ezek között a vállalatok között adóval terhelt szeszkészleteik arányában osztatik fel. Ezen felosztás, valamint az a rendelkezés, hogy a külön kiviteli jutalom iránti igény csak az 1898/99. és 1899/1900-iki termelési időszakban eszközölt kivitelre nézve érvényesíthető, biztosítani fogja azt, hogy a készleteknek ezen az utón a fent meghatározott mérvben czélba vett apasztása gyorsan bekövetkezhessek. A 104. §. a kihágási esetekre nézve az illetékességet állapítja meg, és a pénzügyigazgatóságok illetékességi körébe utalt kihágásokért az azok által jogérvényesen megállapított Pénzbüntetéseknek szabadságvesztésre való átváltoztatásánál követendő eljárás tekintetében azonos módon rendelkezik, mint az 1894 : XV. t.-czikk is e tekintetben intézkedik. A törvényjavaslat II. czikke a szeszitalmérési adót megszünteti, és ez okból az 1888 : XXXV., az 1890 : XXXVI. és 1892 : XV. törvényczikkeknek a szeszitalmérési adóra, illetőleg a szeszre vonatkozó rendelkezéseit hatályon kivül helyezi. A szeszitalmérési adónak megszüntetése, illetőleg ennek a szeszadóval való egyesítése — mely egyesítés a szeszadó eddigi tételeinek az eddigi szeszitalmérési adó tételének mérvében történt felemelése által jut kifejezésre — az által vált lehetővé, hogy az osztrák kormány a szeszadó tételének 15 krral való felemeléséhez hozzájárult. A szeszitalmérési adó megszüntetése és a szeszadó ennek megfelelő felemeléséről fentebb már nyilatkoztam, miért is itt még csak azt kívánom megjegyezni, hogy ezen intézkedés a mellett, hogy a kincstárnak teljes összegében azt az adójövedelem-többletet biztosítja, mely a tényleges szeszfogyasztásnak megfelel, egyúttal a pénzügyi igazgatáson is könnyít, a mennyiben a szeszitalmérési adó beszedésének községenkint való biztosításával kapcsolatban volt térje delmes munkálatokat, valamint az adószedésre jogositott és az adóköteles felek között felmerült számos vitás kérdés által okozott tárgyalásokat, és a szeszitalmérési adó ellen elkövetett nagyszámú jövedéki kihágásokat megszünteti. A szeszadónak a nálunk érvényben levő szeszitalmérési adó mérvével Ausztriában is bekövetkező felemelése pedig megszünteti a szesz utáni adóink jövedelmezőségére nézve eddig lenforgott azt a káros hatást is, mely a szesznek a két területen való eddigi egyenlőtlen megadóztatása által előidézett csempészetből eredt. A törvényjavaslat III. czikke a törvény életbelépte iránt intézkedik, a IV. czikk pedig a végrehajtási záradékot tartalmazza. A törvényjavaslat ezen indokolásához egyúttal van szerencsém a következő kimutatásokat is csatolni: A) Kimutatás a szesz termeléséről és forgalmáról, valamint annak adójővédelméről. B) Kimutatás a kisebbik adótétel mellett termeit és rendelkezésre fenmaradt alkoholmennyiségről, valamint a szeszkészletekről. FŐRENDI IROMÁNYOK. XIII. 1896—1901. 7
