Főrendiházi irományok, 1896. XIII. kötet • 595-601. sz.
Irományszámok - 1896-595
595. szám. 4* lelenleg érvényben levő szeszadó törvény módosítása tárgyában benyújtottak. — E részben megemlitendőnek tartom itt azt is, hogy a szeszipari érdekeltek köréből oly kívánalom mely az érvényben levő szeszadó rendszerének megváltoztatását sürgetné, kifejezésre nem jutott s csak egye* szukebbkörű érdekeltségek részéről nyilváníttatott az az óhajtás, hogy az érvényben levő adórendszer a szeszmonopoliummal helyettesittessék. Eltekintve azonban attól hogy a szeszrnonopolium behozataláról ez idő szerint alig lehet szó, mivel ezt csakis a ' szeszadó tetemes felemelésének szüksége indokolná, a szeszrnonopolium behozatala ez idő szerint nem all közgazdaságunk érdekében sem, mert a monopólium csak mint szeszkereskedési egyedáruság volna életbe léptethető, az egyedáruságnak ez a formája pedig szesztermelésünk jelentekeny csökkentésével járna a nélkül, hogy a termelőknek oly mérvű beváltási áraka biztosíthatna, a milyeneket számítanak talán azok, a kik az egyedáruságot óhajtják. A szeszipari érdekeltek túlnyomó része emlékirataikban általában a szeszadótőrvényuek csak abban az irányban való módosítását kívánta, hogy a túltermelés és annak következményei megszüntettessenek és a kontingens-szesz elhelyezése biztosittassék. E czélra majdnem megegyezőleg azt jelezték szükségesnek, hogy : a) a kontingens leszállittassék, vagy abba az adómentes czélokra felhasznált alkoholmennyiségek beszámíttassanak; l) hogy a kisebb szeszfőzdékben a lisztes anyagok kifőzése, továbbá c) hogy az adómentes pálinkafőzés megszüntettelek, és d) hogy a kisebb szeszfőzdéknek nem lisztes anyagokból nyert termeivénye egyenlően es oly mérvben adóztassék meg, mint a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék termeivénye. Minthogy tehát a kontingens aránylagos leszállítása iránt tett javaslatomhoz az osztrák Kormány, mint fentebb említettem, egyáltalában nem járulhatott hozzá, — figyelemmel a szeszipari érdekeltek ez irányú kívánalmaira is - a kontingens ujabb szabályozására és a ontingens-fblúslegek megszüntetésére legalkalmasabb intézkedést abban találtam, hogy az eczelgyártási czélokra adómentesen felhasznált szesz — az adómentességnek jövőben is entitása mellett - a kontingensbe beszámittassék, továbbá, hogy a gyógyászati czélokra emasznált szesz adómentessége megbüntettessék, és hogy az egyik termelési időszakról a másikra átment fölös készletek lehető gyors apasztása czéljából ezen készletekből az 1898/99-iki és 1899/1900-iki két termelési időszakban a vámvonalon át kivitt szesznek évenkénti 100.000 hektoliternyi mennyiségére nézve a szeszadótörvény 8. §-ában engedett Kiviteli jutalmon felül még külön kiviteli jutalom engedélyeztessék. Ezekhez az intézkedésekhez az osztrák kormány hozzájárulását sikerült megnyernem « által, hogy a két területre nézve 1,870.000 hektoliterben megállapított és jövőre né/ve is «utozali anul fentartott kontingensnek a két terület között való olyan ujabb felosztásához zzajarultam, hogy ezen összkontingensből a magyar korona országaira 853.000 hí (e»v l0i7 e Jn h f 4 ' 916 mer) ' a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokra'pedig >uw.000 hliter, (egy leiekre tehát 42 54 liter) essék. Ezen ujabb felosztás szerint a magyar ^ lona országaira jutott kontingens az eddigi kontingenshez képest 19.542 hliterreî csekélyebb gy»n, de ehhez az engedményhez annál is inkább hozzájárultam, mert a fentebbi adatok snJÍ!T 8zennt a m0St Wrvén y« erûen megállapítva levő kontingensünk átlagos termeléa n aal "? beü * Ienlékcn 7 " 39-° 78 ^W ~ fö,ösk ° et mutat > « -re való tekintettel mellei 1 7T? ° rSZágaira nëzve Ujabhan megállapított 853.000 hliternyi összkontingens leszál t/rV * ge " **' h0gy szeszfozdéi " k Sieges össztermelésének eddigi átlaga ÍZS ,mert H-. 1 ?' 536 h ! Íter k0üUDgenS f ° g -étkezésre maradni akko*r is, ha ki ierf niT *T l SaJát koiltl ^ensüket ™ eddiginél fokozottabb mérvben fogják vton? Va 'T aZ v,? arÍ SZeS2fôzdék 8a J at kontingensükön felül jövőbon is még oly *OREhDI IROMÁNYOK. XIII. 1896—1901.
