Főrendiházi irományok, 1896. XIII. kötet • 595-601. sz.
Irományszámok - 1896-595
595. szám. 15 4. A főzőkészülék ama csöveinek és tartályainak, melyekben alkoholtartalmú párák, továbbá azoknak a csöveknek és tartályoknak, melyekben (a czefrét kivéve) a szeszmérőgépen még át nem folyt alkoholtartalmú folyadékok vannak, sem megromlott, sem toldott vagy foltozott helyekkel birniok nem szabad és csakis olyan nyilasokkal szabad ellátva lenniök, melyek az üzlethez szükségesek és melyekhez kívülről hozzá lehet férni; e nyilasoknak azonban csapokkal kell ellátva lenniök, melyek csakis abban az irányban vannak furattal ellátva, a mely irányban az alkoholtartalmú páráknak vagy folyadékoknak vezettetniök kell és a mely csapoknak arra a czélra való tágítását, kiemelését vagy eltávolítását, hogy az alkoholtartalmú párák vagy folyadékok kifelé elvezettethessenek, hivatalos zár által akként lehessen megakadályozni, hogy ily elvezetés e zárnak könnyen észrevehető megsértése nélkül lehetséges ne legyen. E határozat azonban nem alkalmazható a biztonsági szelepekre, ha ezek a főzőkészülék (párolási vagy főzési ürtér) felső fedelén, vagy ama gőzvezető csövek legfelső pontjain vannak alkalmazva, melyek a főzőkazánokat egymás között, vagy a rectificatorral, illetőleg dephlegmatorral összekötik. E szelepekre, valamint a főzőkészülékbe czefrét vezető csövekre nézve is, a pénzügyi hatóság visszaélések meggátlására alkalmas biztosításokat követelhet. 5. Azok a csövek, melyek a szeszmérőgépeu még ái nem folyt alkoholtartalmú folyadékoknak (czefrét kivéve) vezetésére vannak rendelve, külön festés által felismerhetőkké teendők, és azoknak minden oldalról könnyen megvizsgálhatóknak kell lenniök. 6. A rectificator és a főzőkészüléknek minden más oly alkatrésze, a melyben a lepárolás folyama alatt alkoholtartalmú folyadék (alszesz, phlegma) gyülemlik vagy gyűjthető, megvizsgálható kell, hogy legyen, és annak űrtartalma a főzőkészülék termelőképességével helyes arányban kell, hogy legyen. 7. A főzőkészülék hűtőkészülékét a szeszmérőgéppel összekötő cső egyenes irányba helyezendő; ettől való eltérésnek csak a cső két végén s csakis akkor lehet helye, ha azt a hűtőkészülékkel és a szeszmérőgéppel való összeköttetése szükségessé teszi. E cső, mely, három méternél hosszabb nem lehet, pénzügyi közeg jelenlétében, sima, mázolatlan horganylemezből készített külön boritó csővel akként látandó el, hogy a két cső között mindenütt körülbelül három centiméter szélességű ür maradjon. Ott, a hol e cső valamely falon keresztül vezettetik, annak a fal mindegyik oldalától hat centiméternél kisebb és nyolcz centiméternél nagyobb távolságban lennie nem szabad. Ha pedig az összekötő cső valamely falban levő ajtón vagy ablakon vezettetik keresztül, annak a falazattól való távolsága nyolcz centimétert is meghaladhat. 8. Ha a főzőkészülék oly berendezéssel bir, hogy az alkoholtartalmú folyadék a főzökazánba visszavezettefhetik, akkor a moslék leeresztésére szolgáló csövet oly módon kell valamely tartályba vezetni és ez utóbbinak oly szerkezettel kell birnia, hogy alkoholtartalmú folyadéka e csövön elvezethető ne legyen a nélkül, hogy az nagyobb mennyiségű moslékkal össze ne vegyüljön ; vagy e csőnek a főzési űrbe függőlegesen annyira kell felnyúlni, vagy vízmentesen hozzá illesztett gyűrűvel oly magasságban kell környezve lennie, hogy a moslékot csupán ezen a csövön át teljesen leereszteni soha se lehessen, hanem sajtolt élesztő-gyárakban egy kazántöltés legalább 10 százalékával, más szeszfőzdékben pedig egy kazántöltés legalább 5 százalékával felérő moslékmennyiség mindig hátra maradjon. A pénLügymiiiister azonban felhatalmaztatik, hogy méltánviást érdemlő esetekben e részben másnemű biztosítási intézkedéseket engedélyezhessen. Ha a főzőkészülék úgynevezett separatorral van összekötve, a separator leeresztő csövének oly berendezéssel kell birnia, hogy a lepárolás folytán a separatorban összegyűlt maradék közvetlenül a pöczecsatornába folyjon.
