Főrendiházi irományok, 1896. XII. kötet • 566-594. sz.

Irományszámok - 1896-593

593. szám. 361 MÁSODIK FEJEZET. Általános intézkedések az 1« §• 1. pontjában megjelölt czukor után járó fogyasztási adó biztosítása és behajtása iránt. 14. §. A gyártelep leirása és a gyári műeszközök és a tartóedények átnézete. Ki nyers anyagokból vagy valamely korábbi czukortermelés maradékaiból czukrot termel, vagy ilyen termel vényeket finomít : köteles legkésőbben négy héttel az üzlet megnyitása előtt minden termelési évadban annak a kir. pénzügy igazgatóságnak, melynek kerületében a vállalat fekszik, két példányban benyújtani: 1. egy pontos és alaprajzzal ellátott leírást a gyártelepről (15. §.) ós az ehhez tartozó helyiségeknek egymás közötti ós kifelé való összeköttetéséről, valamint azon utakról, melyeken a termeivények a gyártelepről elszállitandók ; 2. a gyártelepen levő összes műeszközök ós a czukortermelvények tartására szolgáló, szilárdan álló edények jegyzékét ; 3. a műszaki eljárás leírását általában, annak megjelölésével, hogy a vállalat az illető termelési évadban milynemű czukrot (nyers czukrot, fogyasztási czukrot stb.) szándékozik termelni és milyen gyárjegygyei szándékozik termelvónyeit ellátni; 4. a napi üzleti időt a nappali és esetleg éjjeli órák szerint megjelölve és az üzletvezető megnevezését. A megjelölt iratok (L, 2., 3., 4.) olvashatólag legyenek irva és sem megmásított, sem áthúzott, sem kivakart részeket ne tartalmazzanak, mert ellenesetben visszaadatnak. 15. §. A gyártelep fogalma. A gyártelephez, melynek leírását a vállalkozónak be kell mutatni u (14. §.), tartoznak: 1. az üzleti helyiségek, vagyis azok a helyiségek, melyekben a czukortermelés vagy finomítás által igényelt műszaki eljárás gyakoroltatik; 2. azok a helyiségek, melyekben az ezen eljárás által előállított czilkortermelvények tartatnak; 3. a kerítésen (16. §. 1. pont) belül létező minden többi épület. 16. §. A gyártelep ellenőrzésére szolgáló követelmények. 1. A gyártelepnek legalább is 2 méter magas kerítéssel, kőfallal, palánkkal, rácscsal, karózattal kell bekerítve lennie. A már fennálló czukorgyártelepnél a kerítést épületek is képezhetik, ezekben azonban nem szabad, hogy belülről kifelé vezető összeköttetések legyenek s emez épületeknek mindazon nyilasai, melyeken át ilyen összeköttetés létesíthető, legfeljebb öt centiméternyi nyilasokkal biró sodronyrostélylyal látandók el. Hasonló módon zarándok el az üzleti és raktári helyiségeken, valamint az azokkal közvetlen összeköttetésben álló épületeken ama nyilasok és ablakok, — a kémények ód szelelő kürtők kivételével — melyek vízszintesen mérve, a kerítéstől 5 méternél kisebb távolságra vannak. Ha a kerítést palánk, rács vagy karózat képezi: a palánk deszkái, vagy a rácsozat, illetve a karózat rúdjai legfeljebb hét centiméternyi távolságban állhatnak egymástól. FÓRENDI IROMÁNYOK. XII. 1896—1901. Ifi