Főrendiházi irományok, 1896. XII. kötet • 566-594. sz.
Irományszámok - 1896-592
328 592. szám. 2-ik melléklet az 592. számú irományhoz. Indokolás, „a vám- és kereskedelmi viszonyoknak és ezekkel összefüggő némely kérdésnek rendezéséről" szóló törvényjavaslathoz. A birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal kereskedelmi és vám viszonyaink tekintetében ez idő szerint az a rendezés áll fenn, a mely e részben az 1898. évi I. t.-cz. 1. §-ában foglaltatik és a melynek hatálya az 1899. évi IV. t.-czikkel a folyó évre meghosszabbíttatott. Ez a rendezés azonban az év végével érvényét veszti. Vám- és kereskedelmi viszonyainknak ezen időn túl terjedő állandó szabályozását czélozta a 388. számú az a tőrvényjavaslat, melyet az előbbi kormány »a magyar korona országai és ó Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről« múlt évi április 20-án a képviselőház elé terjesztett. Minthogy azonban az ausztriai parlamenti viszonyok nem nyújtanak kilátást arra, hogy az azzal azonos kormányjavaslat Ausztriában alkotmányos tárgyalás alá vétessék, az 1867. évi XII. t.-cz. alapján álló magyar kormány immár nem javasolhatja, hogy az emiitett 388. számú törvényjavaslat a magyar országgyűlés részéről tárgyaltassék. Ez okból a kormány ezen törvényjavaslatot visszavonta. Mivel azonban a kormány elodázhatlan kötelességének ismeri, hogy a szóban levő gazdasági viszonyok további rendezése tekintetében a törvényhozásnak idejekorán megfelelő javaslatot tegyen, ezen feladatának megfelelve, »a vám- és kereskedelmi viszonyoknak és ezekkel összefüggő némely kérdésnek rendezéséről« szóló jelen törvényjavaslatot tisztelettel előterjeszti. A tőrvényjavaslat kidolgozásánál a kormány előtt különösen a következő szempontok voltak irányadók: Habár a jelenlegi kormány — mint azt programmjában is kifejtette — az Ausztriával való vámterületi közösség szövetségi alapon való íentartásának őszinte hive, mindazonáltal tekintettel arra, hogy ezen szövetségi viszony létesítése a már emiitett osztrák parlamenti viszonyok miatt ez idő szerint az 1867 : XII. t.-czikk 61. §-a értelmében nem lehetséges, sajnálatára a rendezésnek oly módját kénytelen javasolui, mely a jelenlegi állapotoknak egyoldalú, a viszonosságtól feltételezett fentartásában áll. Ezen javaslat megtételénél a kormányt azon szilárd meggyőződés vezérelte, hogy az ország gazdasági, jelesen úgy mezőgazdasági, mint egyéb érdekeinek a jelenlegi állapotok fentartása felel meg legjobban, mely szempont lehet egyedül mérvadó azon kérdés megítélésénél, hogy mikép rendezzük Ausztriával való gazdasági viszonyainkat
