Főrendiházi irományok, 1896. XI. kötet • 523-565. sz.

Irományszámok - 1896-525

114 525. szám. 4. §. Ezen vasútvonal kiépitése és üzleti czéljaira az 1881. évi XLI. törvényczikk szerinti kisajátítási jog ezennel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, a mennyiben a bírói útra nem tereitettek volna, még az épités közben, — mindenesetre azonban a pálya közforgalomba helyezése előtt véglegesen lebonyolítani és ezt a műszaki felülvizsgálat alkal­mával a bevezetésben említett engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt igazolni tartozik. 5. §. Az engedélyezett vasútvonal megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szük­séges tényleges tőke 420.000 frt, azaz: négyszázhuszezer írtban állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes részvénytársaság 30.000 frtot tartozik fordítani. Ugyancsak a tényleges tőkéből 6.000 frt készpénzben vagy a kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényekben mint tartalékalap külön kezelendő. 6. §. Engedélyes részvénytársaság köteles a jelen függelék kiadása előtt 21.000 frt, azaz : huszonegyezer forintot biztosítékul készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban a magyar királyi központi állampénztárnál letenni, mely biztosítékra nézve egyébként a bevezetésben emiitett engedélyokirat 10. §-ában foglalt határozmányok irányadók. 7. §. Engedélyes az 1888. évi XXXI. t.-cz. alapján engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a vasútvonal mentén szükséges üzleti távirda-, távbeszélő- és villamos jelző beren­dezéseket a vasút területén felállíthassa, jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szaka­datlanul üzletben tartsa és a szükséghez képest bövithesse; mig azon berendezések felállítására és azon bővitésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljáből a vasút területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi m. kir. ministertől min­denkor külön engedély kérendő. Az engedélyes az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelző berendezé­seket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. törvényczikk és az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi július hó 18-án 23.445. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmáuyaihoz az említett törvényczikk és egyezmény alapján kibocsátott, vagy ezentúl kibocsátandó rendele­tekhez, úgyszintén a jelen engedélyokirat-függelék kiegészítő részét képező épitési és üzlet­berendezési feltételekhez. Engedélyes a vasútvonal irányát, az állomásokat és kilométerszelvényeket az 1: 75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen §. első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség", a beren­dezések megépítése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirdaigazgatóságot, oly ese­tekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések a vasút forgalomba helyezéséig, illetve ha már forgalomban levő vasútról volna szó, a berendezések elkészítésére kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek. Uj építkezések és meglevő berendezések bővítése alkalmával a vezetéket a vasút fel­vételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéin és jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszige-

Next

/
Thumbnails
Contents