Főrendiházi irományok, 1896. X. kötet • 492-522. sz.
Irományszámok - 1896-494
8 494. szám. A beruházásoknál túlkiadások voltak : a csendőrség ingatlanai és a tolonczházak vételénél 253.081 frt tiszolcz-zólyom-brezovai helyi érdekű vasútnál 150.000 » a transversalis vasútnál 1,030.719 » helyi érdekű vasutak forgalmi eszközök beszerzésénél .... 1,583.541 » állami vasutak gépgyáránál és a diósgyőri aczélgyárnál beruházásokra 336.540 » orsovai út felemelésére 100.000 » kassa-oderbergi vasút tátralomniczi helyi érdekű vasút építéséért fizetett tőke és kamataira 162.263 » marmarosszigeti két fürészgyár vételárának I. részlete .... 100.097 » Ellenben megtakarítások történtek: a vasúti beruházási kölcsönnél 1,264.058 » a magyar államvasutak hálózatán 1897 : XXX. t.-cz. alapján eszközleudő beruházásoknál 6,709.720 » A zárszámadás az ország közgazdasági viszonyaiban örvendetes haladást mutat s részletes adatainak megvizsgálásánál kitűnik, hogy az állam fokozott szükségletei mellett a rendes bevételek megfelelő emelkedése az államháztartás egyensúlyát megingatni nem engedték. De kitűnik abból az is, hogy a törvénytől mutatkozó eltérések a viszonyok behatása alatt keletkeztek, avagy közgazdasági érdekek halaszthatlan kielégítése végett váltak szügkségesekké és eszközöltettek. A bizottság ezek alapján a képviselőház 1899. évi márczius hó 10-én tartott 423-ik ülésében 4452. jegyzőkönyvi szám alatt hozott következő határozat-pontjait, jelesen: 1. hogy az állami számvitelről szóló 1897: XX. törvényczikk végrehajtási utasítása elkészült és kiadatott s úgy az, mint maga a törvény 1898. évi január eleje óta életben van; 2. hogy tárgyalások vannak folyamatban azon kérdés eldöntése iránt, vájjon az állami leltárba felveendő-e azon ingatlanok értéke is, melyeket az áUam másoknak bizonyos czélra feltételesen átengedett területen létesített, vagy a melyek az állam tulajdonát képező területen idegen pénzen létesíttettek s csak idővel mennek át az állam végleges tulajdonába; 3. hogy az átfutó kezelésben előfordult igen tetemes összegek elszámolása és évközben való ellenôrizhetése czéljából az eddigi gyakorlat módosítására vonatkozó tárgyalások még mindig tartanak; 4. hogy a ministeriumokban kezelt összes alapok és alapítványok rendelése oly irányban, hogy pontosan állapittassék meg, mely alapok tartoznak költségvetési, zárszámadási és számvevőszéki ellenőrzés alá, az anyag terjedelme miatt még eddig megoldást nem nyert; 5. hogy a szülőtlen árvák nevelési járulékára nézve a ministertanács az állami számvevőszék javaslatára megállapította, hogy az 1885. évi XI. törvényczikk 43. §-ában foglalt azon korlátozás, mely szerint a nevelési járulékoknak valamennyi gyermekre eső összege az özvegyi ellátás összegét meg nem haladhatja, a szülőtlen árvák tekintetében nem alkalmazható s igy a törvénynek egyöntetű végrehajtása biztosíttatott; 6. hogy a ministertanács ugyancsak az állami számvevőszék javaslatához képest kimondotta, hogy az ideiglenesen alkalmazottak és családjaik ellátásánál, valamint a temetési járulékok megállapításánál, ha az illetők ezen alkalmaztatásukat közvetlenül megelőzőleg végleges minőségben voltak alkalmazva, azon esetben, ha az állandó ellátás feltételei beállottak, az ideiglenes alkalmazásban húzott beszámítható javadalmazás összege vétessék számításba: tudomásul vételre ajánlja; ellenben a 4453. jegyzőkönyvi szám alatt hozott következő határozatokhoz, u. m. :
