Főrendiházi irományok, 1896. VIII. kötet • 354-408. sz.

Irományszámok - 1896-356

80 35ô. szám. faeladásokra vonatkozó 34—39. §-ok foglalnak magukban olyan rendelkezéseket, melyek a gyűlés elhatározási jogát lényegesebben korlátozzák, de ezek a rendelkezések is olyanok, hogy még a magán-birtokosok is szabálynak ismerhetik el. Végül kimeritően szabályozza a javaslat a közigazgatási hatóság felügyeleti jogát, még pedig akként, hogy az nemcsak az ellenőrzésre fog kiterjedni, hanem arra is módot nyújt a hatóságnak, hogy a közös birtokosokat kötelességeik teljesítésében hathatósan támogathassat s hogy a törvény rendelkezéseit büntetések alkalmazása nélkül is idejében érvényre juttathassa. Feljogosítja nevezetesen a hatóságot, hogy meghatározott fontosabb esetekben a gyűlés határozatainak meghozatalánál hivatalból, vagy az érdekeltek kérelmére kiküldött által közreműködhessek; de a kiküldött ezen közreműködését csupán a tanácskozások vezetésére és a felvilágosítás és tanácsadásra szoritja s ez által a közös birtokosok autonomikus jogait érintetlenül hagyja. Feljogosítja és kötelezi továbbá a hatóságot, hogy a közös birtokosok határozatait felülbírálja és azok érdemében határozzon, de ez a jogköre is a hatóságnak csak a következő meghatározott esetekre terjed ki, u. m. : annak meghatározására, hogy a közös erdők rendkívüli haszonvételeiből származó jövedelmek miként kezeltessenek; 2.000 korona becsértéket meghaladó fatermékek eladása esetében a nyilvános árverés mellőzésének megengedésére és a szükséghez képest az árverési eljárásnak megbirálására ; a szavazásra jogosultak jegyzékének alaki szempontból való megvizsgálására és ha a jegyzék ellen panasz adatik be, a vitás kérdésnek az eddigi gyakorlat alapján való eldöntésére; a szervezetet és ügyvitelt magában foglaló szabályzatnak jóváhagyására; s végül a közös birtokosok határozatai ellen beadott panaszok elintézésére. Végül felhatalmazza a hatóságot, hogy a tőrvények és szabályok megtartását ellenőrizze és azok rendelkezéseit a közös birtokosok mulasztása vagy vonakodása esetén érvényre juttassa. Ebből az utóbbi szempontból azonban a javaslat nem ad büntető jogot a hatóságnak, mint például az erdőtörvény, hanem, a mi nézetem szerint a büntetések alkalmazásánál hatályosabb, azt a jogot és kötelességet ruházza rá, hogy a törvények és szabályok végrehajtása iránt közvetlenül intézkedjék. így ha a közös birtokosok a szavazásra jogosultak jegyzékét és a szervezet és ügyvitel szabályzatát be nem terjesztik, azokat a hatóság állapítja meg; ha a szervezet szerint elnököt és végrehajtó közegeket nem választanak, a választás megejtése iránt a hatóság intézkedik, vagy ha ez sem vezet czélra, elnököt és végrehajtó közegeket a közös birtokosok közül, vagy szükség esetében a közös birtokosok körén kivül álló más alkalmas egyének személyében a hatóság rendel ki ; ha a közös birtokosok gyűlése törvényes hatáskörében el nem jár, a gyűlés hatáskörét a hatóság az elnökre ruházhatja, ha pedig az elnök nem teljesiti kötelességeit, őt tisztétől elmozdithatja és a gyűlést új elnök választására kötelezheti. A hatóságnak ezen közvetlen intézkedései azonban — a legutóbb emiitett esetet kivéve — ideiglenes jellegűek s csak addig maradnak hatályban, mig a közös birtokosok törvényes kötelességeiknek eleget nem tesznek. Ezek az intézkedések képezik a lényegét a javaslat második czímének, melynek, mint többször emiitettem, egyedüli czélja az, hogy a közbirtokosságok és volt úrbéresek tulajdonában levő, mintegy 2,300.000 kat. holdnyi erdő kezelése és használata körül rendet teremtsen s ez által úgy a közös birtokosok vitális érdekeit, mint az ezekhez fűződő közérdekeket is megóvja. Ezt a czélt a javaslatban foglalt rendelkezések meggyőződésem szerint kellően biztosítják, a nélkül, hogy a tulajdonosok magánjogait a megengedett határon túl korlátoznák. A mi a részletes intézkedéseket illeti, ezek indokait az egyes szakaszoknál lesz szerencsém előadni.