Főrendiházi irományok, 1896. VIII. kötet • 354-408. sz.

Irományszámok - 1896-356

356. szám. 75 Ezek előrebocsátása után a fejezet egyes szakaszaira vonatkozólag még csak a következőket van szerencsém tisztelettel előadni. 18. §. A §-nak az a rendelkezése, hogy a m. kii., erdőhivatal közegei részére a szükséges napszámosmunkát, anyagokat és szereket s továbbá az elszállásoláshoz szükséges helyiséget és a község határán belül szükséges fuvart az érdekelt birtokos köteles szolgáltatni, kivételt képez azzal a fentebb emiitett elvvel szemben, hogy a m. kir. állami erdohivatal szükségleteit az állam fedezi, s a birtokosok csak átalányt tartoznak ezért az államnak fizetni. Ennek az eltérésnek azonban nyomós okai vannak, melyeket nem lehetett figyelmen kivíil hagynom. Ilyen ok például az, hogy a napszámos munkamennyisége, mely a mérnöki, becslési munkák teljesítésénél, vagy pedig a vágás-kijelöléseknél, tilalmi jelek felállításánál stb. igénybe vétetik, továbbá azoknak az anyagoknak és szereknek az értéke, melyek például a határjelek elkészítésénél, megszámozásánál stb. felhasználtatnak, az egyes birtokok szerint nagyon változó s ép ezért a legigazságosabb eljárás az, ha minden birtokos maga közvetlenül gondoskodik ezekről, mert ha az állam gondoskodnék róluk s a költségeket átalányszeröen vetné ki, a birtokosok közül egyesek aránytalanul megterheltetnének, mások pedig sokkal kevesebbet fizetnének, mint a mennyi érdem szerint rájuk esnék. Másfelől azt sem lehet figyelmen kivül hagyni, hogy mindezeket a szolgáltatásokat a birtokosok igen sokszor természetben róhatják le s igy kevésbé lesznek megterhelve, mint ha azokról a m. kir. erdőhivatal gondoskodnék az ő költségükre. A mi pedig az elszállásolást és a község határában szükséges fuvart illeti, ezeket azért sorozza a javaslat szintén a természetbeni szolgáltatások közé, hogy a kezelő erdőtisztek szolgálatuk teljesítése közben ne legyenek feltartóztatva. Már pedig, ha a szóban forgó rendelkezés nem vétetnék fel a törvénybe, ez az eset igen gyakran előfordulhatna, különösen akkor, midőn szigorú hatósági rendeletek végrehajtásáról van szó, melyek az érdekelteknek nincsenek kedvére. Az eddigi tapasztalatok szerint a községek, volt úrbéresek stb. ilyenkor nem szívesen járnak az erdőtiszt kezére, sőt még hátráltatják is őt munkájában, ha egyébbel nem, legalább azzal, hogy szállást és fuvart pénzért sem adnak neki. Másutt pedig megtörténik, hogy a jobb módú nép nem fogad el pénzt az erdőtiszttől sem a szállásért, sem a fuvarért, hanem szükség esetén elnézésben és más oly kedvezményekben várja a viszontszolgálatot, melyet az erdőtiszt kötelességének megszegése nélkül nem adhat meg. Nézetem szerint tehát már ez az egyetlen szempont is teljesen indokolja a javaslat álláspontját. Másfelől azonban nem hagyható figyelmen kivül az sem, a mit a munka- és anyag-szolgáltatásnál emiitettem, hogy t. i. a birtokosok a szállás és fuvar természetben való kiszolgáltatásával kevésbé lesznek megterhelve, mint ha azok pénzértékét kellene megtériteniök. Egyébiránt tisztelettel megjegyzem, hogy az erdőtisztek pénzbeli kárpótlást az elmaradt természetbeni szolgáltatásokért semmiféle körülmények között sem lesznek feljogosítva a birtokosoktól követelni, valamint nem fog jogukban állani az sem, hogy a szálláson és fuvaron kivül bármiféle más díjazást, például napidíjat, vagy rendkívüli munkák czímén tiszteletdíjat stb. követelhessenek. 19. §. A szakaszban foglalt rendelkezések indokait a fejezet általános indokolásában már részletesen előadtam. Itt tehát csupán ezen rendelkezések pénzügyi következményeire van szerencsém a következőket előterjeszteni. » io.